Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
HELYSZINRAJZ I » VÍZGYŰJTŐ jelleggörbe = dOlfs I ■ .. / | Második közelítés íz. ökrön vonalon a2- Ffl(rt)-ö(X,)] és %=- -7*- *i (d) oz UJ fajlagos értékből Chezy alapján Harmadik közelítés gl3■ r[ci(t2)-ß(rt)J ^(L)ozV fajlagos értékből Chezg alapján i i ' es Így Tovább. 83. ábra Az összegyülekezés folyamatának leírása fokozatos közelítéssel síkvidéki (belvizes) területen Az összegyülekezési idővel azonos időtartamú esőzésekre való korlátozódás helyett vizsgáljuk végig a legrövidebb záporoktól az összegyülekezési időtartamú esőkig az összes változatot. Nyilván egy p valószínűségű T<T időtartamú csapadék intenzitása: I(T) > I( -T ) (127) Viszont a belvízcsatorna vizsgált szelvényéig eddig csak a T izokron vonalak által határok részvizgyüjtő vizei jutottak le. A vízhozam nyilván a Q(Tp) = F(T) [I(T ) - B(T)] (128) képletből számítható, ahol F(T) a fokozatos közelítéssel szerkesztett vízgyűjtő-jelleggörbe T időértékhez tartozó ordinátája, B(T) a beszivárgás-intenzitás függvényének T időhöz tartozó értéke (amelyet esetleg az úgynevezett Horton görbéből olvasunk le, ezt a talajok nedvességtartalmának, a fedőréteg vastagságának, áteresztőképességének és a természetes vizkapacitásnak a függvényében lehet megrajzolni), I(T) pedig a Goda féle csapadék-segédletből a p valőszinüségü görbéről T időnél leolvasott csapadékintenzitás. Megjegyezzük, hogy hazai beszivárgási vizsgálatok hiányában 161
