Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
c) Az árvizhozamok gyors becslése A hidrológiai analógia alkalmazásának legrégibb területe az "árvizszámitásra" szolgáló képletek megszerkesztése. Az első ilyen képletet több mint 100 éve készítették és akkor alakullak ki ezeknek a képleteknek mindmáig használatos formái. Az árvizi lefolyás bonyolult folyamatát befolyásoló valamennyi tényező számszerű figyelembevétele szinte lehetetlen. A tényezők egy részének minőségi befolyásoló hatását a XXIV. táblázat mutatja. XXIV. táblázat A domborzati, földtani és növényzeti viszonyok hatása a lefolyásra A fajlagos lefolyás sokévi átlaga növekszik csökken az éghajlati adatokból meghatározott értékéhez képest ha a vizgyüjtőterület lejtői alakja * tájékozása meredekek kerekded északi enyhék hosszan elnyúló déli-délnyugati ha a felszín sima a lejtők irányában müveit sekély termőrétegü csupasz hullámos, teknőkkel teli a szintvonalak irányában müveit mélyen megművelt benőtt, erdős ha a felszíni takaróréteg vízzáró csekély vizkapacitásu vizet áteresztő sok vizet vesz fel ha a növénytakaró gyér szárazságtűrő sekély gyökérzetü dús vizigényes mély gyökérzetü ha a vízhálózat sürü ritka ha a völgyfenék szűk széles ha a meder nagyesésü mélyen beágyazott jókarban vancsekélyesésü gyakran kiöntő elfajult, benőtt ha a talajvíz mélyen van magas A figyelem ezért elsősorban csak a legfontosabb tényezők, főleg a vizgyüjtőterület nagysága felé fordult. A nagy árvizek egyrészt általában heves záporokból származnak, amelyeknek legintenzivebb góca viszonylag kis területeket fed le. Másrészt a vizfolyás mellékágain még egyenletes eloszlású csapadék esetén sem azonosak az árhullám-levonulások időtartamai, és igy az árhullámok csúcshozamai elkerülik egymást. 107
