Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
b) Hidrológiai adatpótlás természetföldrajzi egységek szerint A megfelelő hosszúságú adatsorok nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy az aznos tájegységen belüli rövidebb adatsoru állomás észlelt értékeivel való kapcsolat meghatározása után adatsormeg- hosszabbitást végezzünk, hanem biztosítják azt is, hogy egy-egy tájegységen belül a vízhozamok és a könnyen - többnyire térképek, geodéziai felmérések alapján - beszerezhető adatok között az egyes tájegységre érvényes kapcsolatot találjunk. így-képletekhez, segédletekhez juthatunk, amelyekkel a tájegység hidrológiai adatait a könnyen beszerezhető térképi adatoknak az alapján gyorsan becsülhetjük. A képleteket, segédleteket célszerű úgy összeállítani, hogy azok magukat a mértékadó hidrológiai paramétereket, méretezésre jellemző árvízi, kisvízi vízhozamokat, stb. közvetlenül szolgáltassák. A legtöbb esetben tehát a hasonlósági hidrológia nem a konkrét előfordult értéknek, hanem az azokból számított jellemzőknek (mértékadó nagyvizhozamoknak, középvizhozamoknak) megadását tűzi ki célul. Többször utaltunk már arra, hogy az adott valószínűségekkel jellemzett vízállás és vízhozam adatok még többé-kevésbé hosszú észlelési adatsorok esetén is csak viszonylag tág határok között becsülhetők. A többnyire nem is matematikai eszközökkel meghatározott, és igy pontosság szempontjából nem is jellemzett, igen laza természetföldrajzi kapcsolatok szolgáltatta hidrológiai adatok csak igen durva becslésként kezelhetők. Használatuk az előtervezést is megelőző műszaki kérdés fölvetésénél, az un beruházási cél megválasztásánál indokolt csak. Pl. amikor valamilyen mező- gazdasági üzem tározómedencét akar létesíteni öntözési üzemének vízellátásához, ahhoz, hogy egyáltalán a beruházási program elkészítéséhez szükséges tanulmányt valamilyen szaktervezőnél me g- rendelhesse, már vázlatos elképzelésekkel kell rendelkeznie. A hasonlósági hidrológia elvei alapján kidolgozott képletekből, segédletekből becsült adatok az ilyen vázlatos elképzelés kialakításához használhatók. Mielőtt azonban maguknak a mértékadó hidrológiai paramétereknek ilyen utón történő becslését tárgyaljuk, előbb nézzük meg an árvizek kialakulásában oly nagy szerepet játszó csapadékok áthelyezésének elvét. A XX. század során világszerte kialakult 1 db/50 km^ sűrűségű csapadékmérőállomás hálózat. Az állomás sűrűség tovább' nem fokozható. így feltétlenül akadnak olyan vízfolyások, községek, mezőgazdasági üzemegységek stb., amelyekről közvetlen észlelési adat nem áll rendelkezésre. A csapadék esetében természetesen fokozottan érvényesül bevezetőnkben hangsúlyozott alapelv, hogy egy kisebb-nagyobb földrajzi tájegységen belül általában az időjárási helyzet hasonlónak mondható, ill. az éghajlat csapadék szempontjából azonosnak minősíthető (emlékeztetünk itt arra, hogy az időjárás a meteorológiai elemek pillanatnyi alakulásával rögzihető légköri állapot, az éghajlat fogalom pedig egy-egy terület meteorológiai szempontból való jellemzése, tehát a pillanatnyi helyzettől független jellemző paraméterek 'összessége.) A fenti megállapítás alapján az állomásokkal nem rendelkező földrajzi pontok csapadékviszonyai is jellemzhetők. Az adott időpontban lehullott csapadék meghatározására a napi csapadékok térképét kell megrajzolni és ezen térkép bármelyik koordinátájú pontjáról a csapadékérték leolvasható. Az időjárás csapadékosságát jellemző napi, heti és havi csapadéktérképek mellett a terület éghajlatára jellemző középértékek csapadéktérképei is többnyire készen rendelkezésre állnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat "Magyarország Éghajlati Atlasza" c. kiadványában pl. minden hónap, minden évszak és a nyári tenyészidő csapadékértékei középértékeinek a térképe megtalálható. A Vízrajzi Évkönyv pedig nemcsak a tárgyi év évi és negyedévi csapadékait ábrázoló mm dimenzióju szintvonalas térképeket közli, hanem megadja ezen időszakok csapadékadatait a sokévi középértékek %-ában ábrázolt változatait is. Az árvizszámitásoknál - pl. az elemző hidrológiában - nagy szerepet játszó szélsőséges, nagy intenzitású csapadékok tájegységenkénti közös jellemzésére ugyancsak történtek kísérletek. E vizsgálatok során azonban megállapitható volt, hogy a szélsőséges nagy intenzitású csapadékok szempontjából hazánk egésze egységes, egyetlen tájegységnek tekinthető. A nagy csapadékok statisztikai feldolgozásánál alkalmazott paraméterek (pl. a különböző időtartamú évi maximumok középértéke, ill. szórása) szignifikáns különbségeket az ország területén nem mutattak, igy ezekkel az értékekkel izometrikus vonalas térképet nem rajzoltak. A nagy csapadékok értékeinek megválasztásánál tehát a csapadékáthelyezés elvét közvetlenül alkalmazzuk, azaz a legközelebbi, megfelelő észlelési anyaggal rendelkező állomás adatsorából számított paramétereket használjuk a kérdéses pontban. 106
