Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
3. Az adathiánypótlás a hidrológiai hasonlóság, a hidrológiai analógia eszközeivel
Kisebb (adathiányos) vízfolyások árvízi hidrológiai hossz-szelvénye az előzőekhez hasonlóan készül. A szerkesztéshez most is el kell készíteni a vízfolyás "kiterített" vázlatát, amely az ábra abszcissza tengelye és el kell készíteni a kiinduló adatoknak az F vízgyűjtőterületnek a "hossz-szelvényét", A példa most is a Csele patak, amelynek árvízi hidrológiai hossz-szelvényét a 68. ábrán mutatjuk be. 1. Az ábra alsó két vázlata - a "kiterített" vízrendszer és a vízgyűjtőterület hossz-szelvény azonos a 67. ábra megfelelő részével. 2. A szerkesztést először az esetleges vizhozamnyilvántartó állomás vagy állomások árvízi adatainak statisztikai feldolgozásával kezdjük és ez alapján (vagy az adatgyűjtemény adatai alapján)a mérce-szelvény vonalában a p = 1, p = 3, p = 10 és p = 50 %-os meghaladási valószínűségi értékeket a választott mértéknek megfelelően felrakják. 3. Ezután az NQ „ = f(L) vonal értékeinek a számítása és felrakása következik. Ha van megfelelő hosszúságú észlelési adatsor akkor az évi a mérce szelvény vízgyűjtőjének négyzeggyökével. így megbízható B értékhez jutunk, amelyet összevetünk a Csermák féle térkép alapján számítottal. Jelentős eltérés esetén megkíséreljük az eltérés okát kideríteni és ennek megfelelően javítjuk az értékeket. Ezután az vonal meghúzása következik a Csermák féle térkép és a vízgyűjtő hosszszelvény alapján. A megfelelő értékeket most is a mellékvizfolyások torkolata alatt és fölött számítjuk. Most is a lépcsős ábrát kapunk eredményül, de a lépcsők nagysága feltétlenül kisebb, mint a mellékvizfolyások árvizhozama. Ennek hidrológiai oka az, hogy az árhullámcsucsok feltételezésünk szerint nem pontosan ugyanabban az időben érnek a kérdéses szelvénybe. A matematikai ok pedig nyilvánvaló: a vízgyűjtőterületek összegéből vont négyzetgyök mindig kisebb, mint a területek négyzetgyökének összege. Ezzel szemben a mellékfolyó torkolata alatt a vízfolyás mértékadó árvizhozamok nagyobbnak kellene legyen, mint akár külön a fővizfolyásé akár külön a mellékvizfolyás A torkolata feletti szelvényt 1, a torkolat: alatti szelvényt 2 index-szel jelöljük, a mellékvizfolyás megfelelő vízhozamát mf-jellel indexeljük és a hosszszelvényben a torkolatnál jelentkező lépcsőt A Q-val jelöljük, akkor bármely meghaladási valószinüségü árvizhozam hossz-szelvényére a következő relációknak teljesülniük kell NQ3% = f(L) = B(L) / F(L) (249) (250) (251)- 256 -
