Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
3. Az adathiánypótlás a hidrológiai hasonlóság, a hidrológiai analógia eszközeivel
(252) AQ < P ..(mf) 2 > (mf) 3 P P A fenti relációkkal ellenőrizzük a Csermák térkép (és esetleg az észlelési adatok statisztikai feldolgozásából "visszaszámitott") B érték és az F(L) vízgyűjtők alapján számított lépcsős vonal értékeit. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a kérdéses szelvény 3 %-os meghaladási valószínűségű árvizhozamnak becslésénél csakis a szelvény vízgyűjtőjének egészére érvényes "átlagos" B értékkel szabad számolni. Otromba, de sajnos szerkesztési gyakorlatoknál sűrűn előforduló hiba, hogy a kérdéses szelvényen átmenő, illetve a szelvényre interpolált értékkel számolnak. Az NQ3% = f(L) (254) vonal megrajzolása után az p = 1, p = 10 és p = 50 %-os meghaladási valószínűségű vízhozamok vonalát rajzoljuk meg. Ehhez a 63. ábra szorzóival kell a megfelelő NQQQ7-os ábra ordinátáit szorozni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a forrásvidéknél, ahol F<30 km^, már bem a Csermák térképet használjuk, hanem a VIZITERV-Kollár féle segédletet. Arra is utalunk, hogy F > 1500 km^-nél a 63. ábra másik vonaláról kell az r(p) szorzókat leolvasni. Megjegyezzük azonban, hogy általánosságban az ilyen nagyobb vízgyűjtőknél már vizhozamnyilvántartó állomások statisztikai feldolgozásra alkalmas adathalmaza is rendelkezésre áll. Amellett, hogy a kérdéses vizhozamnyilvántartási szelvényben ezeket a "tényszámokat" rakjuk fel, célszerű az r(p) szorzókat is ezekből visszaszámolni, hiszen ez a NQn% r(p) = NQP W3% (254) érték a valószínűségi eloszlás p és 3 %-os kvantilisének hányadosaként köny- nyen számítható. Az állomás kisebb nagyobb környezetében (ott, ahol a természetföldrajzi viszonyok az állomáshoz tartozó területével még megegyeznek) ezt az arányt kell használni. Végeredményben tehát az árvízi hidrológiai hossz-szelvény lépcsős vonala (p = 1, p = 3, p = 10, és p = 50 %-os meghaladási valószínűségi árvízi hozamok hossz-szelvénye) az NQp = f (L, p)- 257 -
