Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
magasságát és rézsűinek hajtását. Vegyes anyagú töltés esetén (pl. homokos-kavicsos táriiasztőtest - vizzárő burkolóréteggel) a különböző a- nyagu töltésrészeket is ki kell tűzni (19. ábra). 19. ábra Uj töltés kitűzése Jó kitűzés hiányában méretpontos földmunkát nem lehet készíteni. Az építés közben esetleg megsérült vagy megsemmisült kitűzési jeleket folyamatosan pótolni kell. Az építés megindítása előtt az anyaggödrök helyét is ki kell tűzni. Ez nagyon fontos, de sokszor elmulasztott feladat, melynek következménye számos későbbi vita és kártérítési követelés lehet a földtulajdonos részéről, a földkitermelés során be nem tartott anyaggödör méretek miatt. Előkészítés. A kitűzött mű és anyaggödrök helyének felületét meg kell tisztítani a növényzettől, bokroktól, fáktól (gyökérzettel, tuskókkal együtt). Ezután el'kell távolítani a gyepet és az alatta levő humifikáló- dott laza, szerves anyagokat tartalmazó réteget. Az anyaggödör helyéről a humifikálódot réteget azonban nem egyszerre, hanem a munka előrehaladásának megfelelően, fokozatosan szabad csak eltávolitani azért, hogy a kitermelendő földanyag kiszáradását elkerüljük. Az eltávolitandó réteg vastagságát a gyökérzóna vastagságának függvényében kutatóárok nyitásával szemlélettel lehet megállapítani (szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal). Az építési felületeken eltávolitandó rétegvastagsággal nem szabad takarékoskodni, mert utólag, az ebből származó hibaforrások csak nehezen, nagy többletköltséggel szüntethetők meg. Meglévő töltéseink építésekor, sőt a korábbi erősítések során sem fordítottak kellő gondot erre a kérdésre, igy a töltések alatt, ill. a megerősített tölté71
