Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
sek kontúrja mentén sok esetben maradtak humuszos laza rétegek. E- miatt igen kellemetlen talp- és kontruszivárgások jelentkezhetnek árvíz idején, melyek bár többnyire veszélytelenek, mégis sok gondot okozhatnak a védekezők számára, mivel adott esetben a szivárgás oka csak körülményes vizsgálatok segítségével állapítható meg. Sok esetben azonban ezek a szivárgások komolyan veszélyeztethetik a töltés állékonyságát is, mivel annak nagymértékű átázását okozhatják, kötött vízzáró anyagból épült töltések esetében (20. ábra). A letermelt humifikálődott réteg anyagát úgy kell elhelyezni a töltés mentén, ill. az anyaggödör körül, hogy az, az építési anyaggal ne keveredhessen és az építés befejezése után a töltés humuszolására felhasználható legyen. A homogen töltésben / ktéldkuló szivárgás/ / görbe 20. ábra A helytelenül előkészített (humuszolt) építési felületek eredményeként kialakult talp- és konturszivárgás többször erősített töltésben Alapozás. A földmunka megkezdése előtt az előkészített felületeket alapozni kell. A vízszintes felületek alapozása történhet - a tengellyel párhuzamos - tárcsás boronálással, dózerrel vontatott talajszaggatő ekével, vagy dózerre szerelt speciális fogas tolőlemezzel. A rézsűfelületek alapozása történhet - meredek rézsűk esetén - kézi erővel, 10-15 cm magas tengellyel párhuzamos lépcsőzéssel vagy - enyhe rézsűk esetén - talajszaggató ekével. Az igy alapozott felületre felhordott első réteg 15 cm-nél vastagabb nem lehet. Anyagkitermelés és szállítás. Az anyaggödörből történő kitermeléshez alkalmazható kotró és földnyeső. Az igénybe vehető géptípust az anyag fizikai tulajdonsága és a szállítási távolság határozza meg. Földnyesővel csak kötött anyagot lehet kitermelni, száraz anyaggödörből. Kotróval bármilyen anyag kitermelhető, viz alól is. A földnyesők igénybevételének másik korlátozó tényezője a szállítási távolság. Lánctalpas erőgéppel vontatott földnyesőt 500 m-ig, gu72
