Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
zárólag az átszivárgó viz mennyiségétől függ. Ebben az esetben célszerű a csatornát a gáthoz minél közelebb kialakítani, és igy az átszivárgó vizek kártételeit a lehető legkisebb területre korlátozni. A távolság azonban 10 m-nél kisebb nem lehet (védősáv). Közepesen vizáteresztő altalaj esetén már óvatosabban kell eljárni. Az elvezető csatornákat ilyen esetben a gát lábvonalától olyan távolságra kell megépiteni, ahol a csatornával áttört, vagy meggyengitett fedőréteg hidraulikus talajtörés veszélyével már nem fenyeget (ezt a bemutatott módon ellenőrizni kell). Erősen vizáteresztő altalajok esetében - különösen ha a kötött fedőréteg vékony, vagy esetleg teljesen hiányzik - az átszivárgó vizek összegyűjtése a gát közelében nyilt csatornákkal a hidraulikus talajtörés kockázata nélkül nem lehetséges, igy nem is engedhető meg. Ilyen esetben a mentett oldalon egyébként is nagy területen - sokszor a gáttól többszáz méterre is - felszinre lép az átszivárgó viz, az un. fakadóvíz. Ennek árviz alatti elvezetése általában nem lehetséges, sőt e fakadóvizes területen belül kialakított csatorna még növelné is az átszivárgó vízhozamot. Fakadővizes gátszakaszok esetében tehát a csatornákat a fakadóvizes terület peremén kell elhelyezni, a belvízrendezés módszereinek megfelelő kialakítással. 1.315. Mellékvizfolyások és csatornák torkolati müvei Mellékvizfolyások és csatornák torkolati szakaszán - mint azt az előzőekben láttuk - két megoldás alkalmazható: a visszatöltésezés és torkolati műtárgy létesítése. A választás mindig gazdasági mérlegelés kérdése, közel egyenrangú megoldásokról lévén szó. Visszatöltésezés esetén a mértékadó árvizszintet a befogadó mértékadó árvizszintjének kivetítésével határozzák meg. A tervezés ezek- után az eddig elmondottak értelemszerű alkalmazásával történik. Torkolati műtárgy létesítése esetén ismét két megoldás lehetséges: zsilip vagy árvizkapu épitése, illetve mindkettő kiegészülhet szivattyúteleppel. A szivattyútelepekkel itt nem foglalkozunk, mivel ezek nem a gát testében, hanem mindig a gát mellé épülnek, és csak nyomócsöveik keresztezik a gátat. A nyomócső keresztezéseket az 1.316. pontban ismertetjük. Itt csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy e műtárgyak alapozásánál kell nagy gonddal eljárni, annak érdekében, hogy hidraulikus talajtörés veszélyét ne idézzék elő sem építés, sem üzem közben. Az árvizkapus megoldásra is ritkán kerül sor. Ezek olyan nagy egyedi létesítmények, melyeknek tervezésével itt szintén nem foglalkozunk. 65
