Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
A mütárgyas megoldások közül a leggyakoribb a zsilipes megoldás. Mivel ezek a zsilipek nem szakítják meg a gát folyamatosságát és mélyen a gát testében helyezkednek el, a csőzsilip elnevezés a szokásos. Egy csőzsilip hossz-metszetét a 17. ábrán mutatjuk be. Ezek a csőzsilipek mint a töltés testébe épített idegen testek és mert rendszerint a terep legalacsonyabb pontján épültek, árvíz idején a legveszélyesebb helyei a gátaknak. Ezért tervezésükkor különös gonddal kell eljárni, a következő szempontok figyelembevételével:- a műtárgy lehetőleg helyszínen készített vasbetonból épüljön:- a műtárgy és a gát csatlakozási felületén káros szivárgás ne lépjen fel. Ezért a csőre megfelelő távolságban "gallérokat” keli kiképezni,vagy ha a kellő szivárgási hossz igy sem biztosítható, szádfallal és oldalt a töltésbe kinyúló függönyfalakkal kell a szivárgást a veszélyes mérték alá csökkenteni;- a csőzsilipet tömör, teherbíró talajra kell helyezni;- a csőzsilip biztonságos elzárására a vízoldalon kialakított, a töltés koronájáig emelt aknába elhelyezett tolózárat vagy zsiliptáblát kell alkalmazni (a méretektől függően). Emellett biztonsági okokból kettős betétgerendás ideiglenes elzárásról is gondoskodni kell;- az esetleges csőtörés kiküszöbölése érdekében a csövet vízzáró csuklók beiktatásával több darabból kell kialakítani;- a csőzsilip átmérője 0, 8 m-nél kisebb nem lehet (az ellenőrzés érdekében ez még járható). A csőzsilipet statikai módszerekkel kell méretezni, de stabilitását szivárgási szempontból is ellenőrizni kell (hidraulikus talajtörés). 1.316. Az árvízi medret keresztező létesítmények Az árvízi medret számos vonalas létesítmény keresztezi, melyek egyrészt befolyásolhatják az árvízi meder hidraulikai viszonyait, másrészt veszélyeztethetik az árvízvédelmi gátak állékonyságát. Ezek a következő főbb csoportokba foglalhatók:- folyami duzzasztók és erőmüvek,- közúti és vasúti hidak,- nyomócsövek,- légvezetékek és kábelek. ' A folyami duzzasztókkal és erőmüvekkel kapcsolatban - mivel ezek ritkán előforduló létesítmények - itt csak annyit jegyzünk meg, hogy átfolyási szelvényüket úgy kell megállapítani, hogy azok az árvizeket duzzasztás, a jeget pedig fennakadás nélkül vezessék le. Amennyiben erre nincs mód, az árvízvédelmi gátakat a duzzasztás mértékének megfelelően fel kell emelni. 66