Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Ármentesités

Ha uj töltést homok, kavics vagy homokos-kavics anyagból építenek, akkor a töltés szelvényét úgy kell kialakitani, hogy a töltés vizfe- lőli oldalára vizzárő anyagból szigetelő réteget kell kiképezni (3.d) ábra).

Ha a meglévő töltés erősítése a feladat, vizáteresztő anyagból a mentett oldalon, vízzáró anyagból pedig a hullámtér felőli oldalon lehet az erősítést végrehajtani. A töltésszelvényt tehát ennek megfelelően kell kiképezni (16. ábra).

± onyogőó/

b)

16. ábra

Töltéserősítés és magasítás: a) szemcsés anyagból; b) kötött anyagból

Az árvizvédelmi töltések építéséhez és erősítéséhez minden esetben célszerű elsősorban a homok, kavics vagy homokos-kavics anyagot alkalmazni, szivárgási és stabilitási szempontból kedvező fizikai tulajdonságai miatt. Ezekből az anyagokból épült gátak esetében ugyanis igen kedvezően alakul a szivárgási görbe, mely nagymértékben növeli a gát stabilitását. Minden esetre bármilyen anyag áll is rendelkezésre, annak talajfizikai jellemzőit - részben az állékonyság-vizsgálat, részben a szelvénykialakitás érdekében - a lehető legpontosabban kell meghatározni. Ezért az anyagnyerő helyeket - részletes talajmechanikai vizsgálatok alapján - előre ki kell jelölni. A kijelölésnél figyelembe kell venni, hogy az árvizvédelmi gátak mentén - az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírása szerint, az állékonyság biztosítása érdekében - a hullámtéren a gát lábvonalától (a védősáv külső szélétől) számított 60 m-en, a mentesített oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad.

63