Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
Megoldható mindkét probléma zsilipek segítségével is, de ez lényegesen költségesebb megoldás, A gyakorlatban általában a két megoldás kombinációja szokásos. Elsősorban azonban a vizek kieresztésére alkalmaznak leeresztő zsilipket, melyekhez a legmélyebb területek viz- telenitésére kiépitett csatornahálózatot is csatlakoztatják. 1.313. Az árvizvédelmi gátak geometriai méreteinek meghatározása A földgátak geometriai méreteinek meghatározása két lépésben történik. Először meg kell határozni a gát korona szintjének magasságát, majd a keresztmetszeti méreteket. A gát koronaszintjének magasságát hazánkban a mértékadó árviz- szint felett egy bizonyos magassággal, az un. magassági biztonsággal növelt szintben állapitják meg. A magassági biztonság mértéke folyónként más és más lehet a körülményektől függően, de általában 1,0-1,5 m között változik. Mértékét az Országos Vizügyi Hivatal, a mértékadó árvizszinttel együtt, rendeletileg irja elő. A magassági biztonságot a következő szempontok figyelembevételével állapitják meg:- a mértékadó árvizszint csak közelitő pontossággal számitott érték, a hiba meghaladhatja a 0, 5 m-t is;- a földművek felső 0, 5-1,0 m-es rétege a gyeptakaró gyökérzetének, valamint a férgek járatainak hatására idővel elveszti vizzáró képességét;- a szél hatására keletkező hullámverés miatt a földgátak laza felső rétege éppen a különösen veszélyeztetett; széles hullámtér esetén a hullámmagasság elérheti az 1,0 m-t is;- a gáton való közlekedés hatására kopások keletkeznek. így az előirt biztonság csak ezeknek a rontó tényezőknek kiküszöbölésével, tehát a gátkoronának a mértékadó árvizszint fölé emelésével érhető el, illetve tartható fenn. A gátak keresztmetszeti méretei minden esetben számitással álla- pitandők meg, de ezek a méretek egy előirt minimális értéknél kisebbek nem lehetnek. A magyarországi folyók gátjaira előirt minimális méreteket az Országos Vizgazdálkodási Szabályzat tartalmazza. A keresztmetszeti méretek minimális értékeit - a több évtizedes megfigyelések tapasztalatai alapján - a következő szempontok figyelembevételével állapították meg:- a földgátak méretezésére rendelkezésre álló eljárások, a feladat bonyolultasága miatt, számtalan közelítést tartalmaznak (nem vehető figyelembe pl. a gátak anyagának inhomogenitása, rétegzettsége, a féregjáratok, gyökerek hatása, a földbeépítés körülményei, stb.); 48
