Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
- a gátkoronán legalább egy nyomu közlekedést kell biztosítani, mely egyértelműen megszabja a minimális korona-szélességet, és végül- biztosítani kell a gyeptakaró hullámverés elleni védelmét és gépi fenntartásának lehetőségét, mely egy bizonyos rézsűhajlásnál mere- deKebb rézsű kialakítását nem teszi lehetővé, A minimális méretek: koronaszélessége 3,0-5,0 m, rézsűhajlás 3:1, Mivel a gátak minimális méretei adottak, a keresztmetszeti méretek megállapítása annak ellenőrzéséből áll, hogy a gát az adott méretek mellett állékony-e? Ha nem, a minimális gátméreteket növelni kell. A gát akkor tekinthető állékonynak, ha- a gáton keresztül szivárgó viz nem okoz szemcse-elsodrást, azaz hidraulikai talajtörést,- a töltés anyaga és a talajtömb a töltés önsúlyával és a gátra ható külső és belső (viznyomás, áramlási nyomás) terhelésekkel szemben megfelelő ellenállással rendelkezik. A gát állékonyságának megítélése tehát igen bonyolult összetett feladat. Leegyszerüsitve a kérdést, tulajdonképpen hidraulikai és statikai állékonyság-vizsgálatról lehetne beszélni. A két vizsgálat azonban nem függetleníthető egymástól, mivel a hidraulikai és statikai viszonyok - a gát anyagának a telítettségtől függő szilárdsági jellemzői miatt - szorosan összefonódnak. Ebből is látható, hogy az árvízvédelmi gátak állékonyságának vizsgálata - igénybevételük természete és építőanyaguk tulajdonságai miatt - az egyéb földmüvektől eltérő különleges módszereket kíván. Ezeknél a térszintből kiemelkedő, időszakosan vizet tartó földmű- veknél ugyanis a viznyomás hatására a töltés és az alatta elhelyezkedő talajtömb földanyagának hézagain keresztül - árvíz idején - a vizfelőli oldalról a mentett oldal felé megindul a viz áramlása, a szivárgás. A szivárgás következtében fellépő áramlási nyomásból származó hatások pedig - nem megfelelő gátméretek esetén - igen jelentős tényezői lehetnek a gát tönkremenetelének. Éppen ezért az árvízvédelmi gátak állékonyságvizsgálatánál, a talajmechanikai módszerekkel végrehajtható állé- konyságvizsgálatokqn kívül, mindig különleges szivárgási vizsgálatok is szükségesek. Meglévő gátak erősítésének tervezésénél azonban általában elég e szivárgási vizsgálatok végrehajtása, mivel a gátak erősítése éppen a szivárgási hatások ellensúlyozása érdekében szükséges. A gátak állékonyságát szi /árgási szempontból általában a következő két esetre kell megvizsgálni:- a talajtömb állékonysága hidraulikus talajtöréssel, illetve- a töltés állékonyság i elcsúszással szemben. A talajtömb állékonysága hidraulikus talajtöréssel szemben. A ta- laitömblen létrejövő szivárgás esetleges veszélyes mértéke legegyszerűbben a Bligh-Lane féle lapasztalati összefüggés alapján Ítélhető meg, 4h
