Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
seket. Emellett az árvizi sodorvonallal párhuzamosan - a jég biztonságos levezetése érdekében - a középvizi meder mindkét oldalán erdőmentes sávot kell kialakítani, ahol csak rétgazdálkodást szabad folytatni. A hullámtereknek azokon a magasabban fekvő területein, ahol mezőgazdasági művelés folyik, csak alacsony növésű kultúrák termesztése engedhető meg. A legfőbb lefolyási akadályt ugyanis a hullámtéri növényzet okozza. A sűrű állású erdők, bokros területek és különösen az erdők aljnövényzete, illetve a magasnövésü mezőgazdasági növények csők kentik a lefolyási keresztszelvényt, igen nagy mértékben növelik az érdes ségi tényezőt, és ezzel csökkentik a lefolyási sebességet. A sebességcsökkenés következtében pedig nemcsak nagyobb keresztszelvényre van szükség, hanem a lebegtetett hordalék is nagyobb mértékben rakódik le, tehát a hullámtér szintje emelkedik és ezáltal is csökken a hullámtér lefolyási keresztszelvénye. Fentieken kivül tilos a hullámtéren minden olyan létesítmény elhelyezése, amely az árviz szabad lefolyását akadályozza. A hullámtéren bármilyen létesítmény elhelyezéséhez a vizügyi hatóság engedélye szükséges. A hullámtér rendezésével kapcsolatban feltétlenül emlitést kell tenni a nyárigátakról, mivel ezek a hullámtér állandó létesítményei, és igy lényegesen befolyásolhatják az árviz szabad levonulását. Folyók széles hullámterén - Magyarországon elsősorban a Tisza hullámterében - olyan nagykiterjedésü, magas fekvésű, jó termőképességü területek lehetnek, melyeknek mezőgazdasági hasznosítása indokolt. Ezeket a területeket a nyáron előforduló, közepesnél alacsonyabb árvizek elöntéseitől sok helyen mentesitették. Innen származik a nyárigát elnevezés. A nyárigátak helyszínrajzi vonalozásánál az árvízvédelmi gátaknál elmondott szempontok szerint kell eljárni. Mivel a nyárigátakon a közepes és az ennél magasabb árvizek át- ömlenek és elárasztják a védett területet- gondoskodni kell arról, hogy az árvizek károkozás nélkül ömöljenek át ezeken a gátakon, valamint- lehetőséget kell teremteni arra, hogy az árviz levonulása után a viz e területekről is lefolyhasson. Az árvizek károkozás nélküli bevezetésének legegyszerűbb módja az, ha kis magasságú szakaszokon enyhe rézsűhajlással magát a nyárigátat képezik ki töltőbukóvá. A bukó koronája 30-40 cm-rel alacsonyabb, mint a korona, igy megfelelő bukó-hossz kialakításával elérhető, hogy mire az árviz eléri a nyárigát koronáját, a védett terület már feltöltődött, és igy a gátak fölött levonuló árviz azokban kárt tenni nem tud. A viz kieresztésének módja ebben az esetben az lehet, hogy előre kijelölt helyen - lehetőleg a terület legmélyebb pontján - a gátat egyszerűen átvágják. 47
