Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Ármentesités

Magyarországon azonban az ármentesitést általában elválasztották a folyók közép- és kisvizszabáiyozásától (kisvizszabályozás a középvizi mederben kialakítandó hajóút érdekében végrehajtott szabályozás). így e tárgy keretében bemutatott folyószabályozással történő ármentesités alatt kizárólag a nagyvizi szabályozást értjük - annak ellenére, hogy az tulajdonképpen a folyószabályozásnak csak részfeladata - mivel a közép- és kisvizszabályozással a Folyószabályozás c. tárgy foglalkozik.

Hazánk árvíz által veszélyeztetett területeinek ármentesitése napjainkig - mint azt az előzőekben láttuk - gyakorlatilag befejeződött. A ma és a jövő feladata a már kiépített árvízvédelmi müvek - elsősorban a gátak - védőképességének növelése és fenntartása. így a továbbiakban a hangsúlyt - természetesen az ármentesités általános kérdéseinek egyidejű bemutatása mellett - e feladatokra helyezzük.

1.31. Tervezés

A tervezés során a következő feladatokat kell megoldani:- meg kell határozni az árvízi meder geometriai méreteit,- meg kell tervezni a gátak helyszínrajzi vonalvezetését és a hullámtér rendezését,- meg kell határozni a gátak geometriai méreteit,- gondoskodni kell a gátakon átszivárgó vizek elvezetéséről,- meg kell tervezni a mellékvizfolyások és csatornák torkolati müveit,- meg kell tervezni az árvízi medret keresztező létesítmények (pl. közutak, vasutak, különböző lég- és csővezetékek) műtárgyait.

1.311. Az árvízi meder geometriai méreteinek meghatározása

A feladat kettős: egyrészt meg kell határozni a- kiépítésre mértékadó árvizet, másrészt ennek ismeretében- az árvízi meder geometriai méreteit.

Az árvízi meder geometriai méreteinek megállapítása elsősorban gazdasági mérlegelés kérdése. A cél nyilvánvalóan az, hogy a lehető legnagyobb árvizet, a lehető legkeskenyebb árvizi mederben vezessük le, tehát az ártér minél nagyobb részét ármentesitsük, a lehető legnagyobb biztonsággal. Ugyanakkor minél keskenyebb az árvizi meder, annál magasabb szinten folyik le az árvíz a szabályozatlan állapothoz képest, tehát annál magasabb gátak kellenek. Ennek következtében magasabbak az ármentesités és védekezés költségei, viszont növekszik az ármentesi- tett terület nagysága, tehát az elhárított kár mértéke.

35