Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
A kiépítésre mértékadó árvizet hazánkban, az évi legnagyobb jégmentes árvizek egy bizonyos valószínűségű (vagy átlagos visszatérési idejű) értékével adják meg, és vízhozamával (Q ), valamint az ehhez ma a vízhozamhoz tartozó felszingörbével (mértékadó árvízszint-tel) jellemzik. A valószínűség százalékos értékét (vagy a visszatérési időt) a mentesített terület kiterjedése, gazdasági értéke, a kiépítés költsége, az elhárítható kár, valamint a népgazdaság teherviselő képességének figyelembevételével az Országos Vízügyi Hivatal rendeletileg állapítja meg. A magyarországi árvízvédelmi rendszer kiépítésére - néhány nagyváros térségének kivételével - az 1%-os valószínűségű (átlagosan 100 év visz- szatérési idejű) árvíz a mértékadó. Ettől az általános alapelvtől csak a Duna Esztergom alatti szakaszán tértek el, ahol nem a jégmentes, hanem a jeges vízállások a jellemzőek. A jéggel befolyásolt lefolyás bizonytalanságai miatt ebben az esetben szabatos statisztikai számításokra lehetőség nincs, ezért itt a legnagyobb jeges vízállások burkolója a mértékadó árvizszint. A mértékadó árvíz hozamának meghatározása hidrológiai feladat, mellyel itt nem foglalkozunk. A továbbiakban feltételezzük, hogy a Q ismert. m o A mértékadó árvíz vízhozamának ismeretében kerülhet sor az árvízi meder geometriai méreteinek, tehát a gátak távolságának és magasságának meghatározására. A feladat csak fokozatos közelítéssel oldható meg, mivel egyrészt meg kell határozni az árvízi meder szélességét, másrészt ennek függvényében azt a vízmagasságot - mértékadó árvizszintet - amellyel a mértékadó vízhozam, a szabályozás után, az uj árvízi mederben le fog folyni. A két ismeretlen meghatározására azonban csak egy, a Chezy-féle egyenlet áll rendelkezésre, melyből a két ismeretlent közvetlenül meghatározni nem lehet. A megoldás két módon lehetséges: előre fel kell venni az árvízi meder szélességét és ennek ismeretében számítható az a vízfelszín, amely mellett a mértékadó vízhozam az árvízi mederben lefolyik. Vagy, fel keli venni azt a vizszint-magasságot, amellyel a szabályozás előtti állapothoz tartozó vizszint-emelhető, és igy számítható az árvízi meder szélessége. Ezt a vizszint úgy kell felvenni, hogy a gátak magassága a legmélyebb terepszakaszokon se haladja meg a 6,0-7,0 m-t. Általában az a célszerű megoldás, ha az árvízi meder szélességét vesszük fel, és igy számítjuk a mértékadó vízhozamhoz tartozó felszingörbét (mértékadó árvizszintet) annál is inkább, mivel hazai viszonylatban ezeket a számításokat többnyire csak a mértékadó árvíz megváltoztatása esema (1) 36
