Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
1.13. Az árvízkárok csökkentése különböző rendszabályokkal Az árvízkárok csökkentése érdekében alkalmazott rendszabályok két csoportba sorolhatók: Az egyik csoportba azok a rendszabályok tartoznak, melyek általában az árterületek gazdasági fejlesztésével kapcsolatos előírásokat, esetleges korlátozásokat tartalmazzák. Magyarországon ilyen jellegű rendszabályok gyakorlatilag nincsenek, igy e témával részleteiben nem foglalkozunk, de mivel más országokban ezt a módszert alkalmazzák, a teljesség kedvéért megemlítettük. A másik csoportba az árvízvédekezéssel kapcsolatos rendszabályok tartoznak. Ezekkel később külön fejezetben részletesen foglalkozunk. 1.2. A magyarországi ármentesitési rendszer kialakulása és jellemzői 1.21. Az ország ármentesitési helyzetét jellemző földrajzi, domborzati, és gazdasági tényezők Magyarország teljes területével a Duna vízgyűjtőjén, ezen belül a Kárpát-medence vizi'ajzilag egységes területének, legmélyebben fekvő részén helyezkedik el. Területe kereken 93 000 km^, mely a Duna 817 000 km" vízgyűjtő területének 11,4%-a. A Kárpát-medencét nyugatról az Alpok 2000-3000 m-es, északról a Kárpátok, keletről az Erdélyi hegység 1000-2000 m-es magasságot is meghaladó hegyei határolják. Ezzel szemben az ország területének majdnem 70%-a alacsonyabb 200 m-nél és alig 1%-a emelkedik az 500 m-es magasság fölé. Az ország keleti része a legmélyebb, az itt elterülő síkság magassága mindössze 80-100 m. A folyók a hegyvidéki vízgyűjtőkről érkeznek az ország területére és túlnyomórészt a magyar Alföldön keresztül folynak le. Ez azt jelenti, hogy a nagyesésli vízgyűjtőkről a magyarországi síkságra lépő folyók esése nagymértékben csökken, és az egyes folyók árvizei e területeken torlódnak. , 9 , Ennek következteben kereken 23 000 km , az ország összterületének 25%-a, alacsonyabb az árvizek szintjénél. Ez a körülmény önmagában véve is olyan ármentesitési problémát jelent, amely Európában egyedülálló és talán csak Hollandia helyzetéhez hasonlítható, ahol az összterület 20%-a fekszik a tenger szintje alatt. A helyzetet súlyosbítja hazánk különleges éghajlata, melyet három hatás: az atlanti-óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri befolyásol attól függően, hogy éppen mely légáramlatok érvényesülnek. A Kelet- Eurőpából érkező kontinentális légáramlatok nyáron tartós forrőságot és
