Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
- a földművek felső 0, 5-1,0 m-es rétege a gyeptakaró gyökérzetének, valamint a férgek járatainak hatására idővel elveszti vizzáró képességét;- a szél hatására keletkező hullámverés miatt a földgátak laza felső rétege éppen a különösen veszélyeztetett; széles hullámtér esetén a hullámmagasság elérheti az 1,0 m-t is;- a gáton való közlekedés hatására kopások keletkeznek, így az előirt biztonság csak ezeknek a rontó tényezőknek kiküszöbölésével, tehát a gátkoronának a mértékadó árvizszint fölé emelésével érhető el, illetve tartható fenn. A gátak keresztmetszeti méretei minden esetben számitással állapitandók meg, de ezek a méretek egy előirt minimális méretnél kisebbek nem lehetnek. A magyarországi folyók gátjaira előirt minimális méreteket az Országos Vizgazdálkodási Szabályzat tartalmazza. A keresztmetszeti méretek minimális értékeit - a több évtizedes megfigyelések tapasztalatai alapján - a következő szempontok figyelembevételével állapították meg:- a földgátak méretezésére rendelkezésre álló eljárások, a feladat bonyolultsága miatt, számtalan közelitést tartalmaznak (nem vehető figyelembe pl. a gátak anyagának inhomogenitása, rétegzettsége, a féregjáratok, gyökerek hatása, a földbeépítés körülményei stb.);- a gátkoronán legalább egy nyomu közlekedést kell biztosítani, mely egyértelműen megszabja a minimális korona- szélességet, és végül- biztosítani kell a gyeptakaró hullámverés elleni védelmét és gépi fenntartásának lehetőségét, mely egy bizonyos rézsűhajlásnál meredekebb rézsű kialakítását nem tesz lehetővé. A minimális méretek; koronaszélesség 3,0-5,0 m, rézsűhajlás 3;1. Mivel a gátak minimális méretei adottak, a keresztmetszeti méretek megállapítása annak ellenőrzéséből áll, hogy a gát az adott méretek mellett állékony-e? Ha nem, a minimális gátméreteket növelni kell. A gát akkor tekinthető állékonynak, ha- a gáton keresztül szivárgó viz nem okoz szemcse-elsod- rást, azaz hidraulikai talajtörést,- a töltés anyaga és a talajtömb a töltés önsúlyával és a gátra ható külső és belső (viznyomás, áramlási nyomás) terhelésekkel szemben megfelelő ellenállással rendelkezik. A gát állékonyságának megítélése tehát igen bonyolult, ösz- szetett feladat. Leegyszerűsítve a kérdést, tulajdonképpen hidrau41 \
