Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

likai és statikai állékonyságvizsgálatról lehetne beszélni. A két vizsgálat azonban nem függetleníthető egymástól, mivel a hidrauli­kai és statikai viszonyok - a gát anyagának a vizzel való telített­ségtől függő szilárdsági jellemzői miatt - szorosan összefonódnak. Ebből is látható, hogy az árvízvédelmi gátak állékonyságának vizs­gálata - igénybevételük természete és építőanyaguk tulajdonságai miatt - az egyéb földmüvektől eltérő, különleges módszereket kí­ván. Ezeknél a térszintből kiemelkedő, időszakosan vizet tartó föld­müveknél ugyanis a viznyomás hatására a töltés és az alatta elhe­lyezkedő talajtömb földanyagának hézagain keresztül - árvíz ide­jén - a vizfelőli oldalról a mentett oldal felé megindul a viz áram­lása, a szivárgás. A szivárgás következtében fellépő áramlási nyo­másból származó hatások pedig - nem megfelelő gátméretek esetén - igen jelentős tényezői lehetnek a gát tönkrementelének. Éppen ezért az árvízvédelmi gátak állékonyságvizsgálatánál, a talajmechanikai módszerekkel végrehajtható állékonyságvizsgálatokon kívül, mindig különleges szivárgási vizsgálatok is szükségesek. Meglevő gátak erősítésének tervezésénél azonban általában elég e szivárgási vizs­gálatok végrehajtása, mivel a gátak erősítése többnyire éppen a szi­várgási hatások ellensúlyozása érdekében szükséges. A gátak állé­konyságát szivárgási szempontból általában a következő két esetre kell megvizsgálni:- a talajtömb állékonysága hidraulikus talajtöréssel, illetve- a töltés állékonysága elcsúszással szemben. A talajtömb állékonysága hidraulikus talajtöréssel szemben. A talajtömbben létrejövő szivárgás esetleges veszélyes mér­téke legegyszerűbben a Bligh-Lane féle tapasztalati összefüggés alapján Ítélhető meg, amely feltételezi, hogy a vízzáró töltés víz­áteresztő altalajra épül és a szivárgásra a v = k I (10) Darcy-törvény érvényes,- ahol k a talaj szivárgási tényezője I = —— , vagyis a hossz-egységre jutó energiaveszteség s Bligh felvetése szerint a vízzáró töltés alatti legszélső áramvonal mentén a hossz-egységre eső hidraulikus esés, illetve energiavesz­teség értéke állandónak vehető akár függőlegesen, akár vízszinte­sen szivárog a viz (10. ábra). 42

Next

/
Thumbnails
Contents