Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
hátrányos lehet a két folyó torkolata közötti terület víztelenítése szempontjából. A telepítésnél figyelemmel kell lenni a betorkolló belvízcsatornákra és szivattyútelepekre, mert az a kedvezőbb, ha ezek az alvizi szakaszhoz csatlakoznak. A terepszintet megközelítő, vagy a feletti duzzasztás esetén igen fontos a duzzasztott folyószakasz mentén a káros szivárgási hatások, illetve a talajvizszint-emelkedés ellen szükséges védőmüvek megépítése. Szükséges lehet szorító töltések építése, vagy a meglevő töltések megerősítése is. Ha a talaj áteresztő, akkor a szivárgás csökkentésére vízzáró falakat vagy szivárgórendszereket és lecsapoló-csatornákat kell építeni, szükség esetén szivattyútelepekkel. A duzzasztómű közelebbi helyének kiválasztásakor fel kell használni a folyó vízszintes és függőleges mederváltozásaira vonatkozó adatokat. A helykiválasztásnak fontos szempontja kell legyen az is, hogy a tervezett hely alapozás szempontjából megfelelő legyen. 2.92 A duzzasztási szint megállapítása A duzzasztás az igényekhez illeszkedően időszakos vagy folyamatos lehet. Időszakos duzzasztást általában az öntözési célú müveknél terveznek, mivel az öntözővízre csak a tenyészidősza- kon belül van szükség. Olyan esetekben, amikor a mezőgazdasági hasznosításon kívül más igény is van, pl. energiatermelés, hajózás, ipari vízkivétel stb., akkor a duzzasztás folyamatos. A duzzasztási szint általában kisebb határokon belül állandó magasságú. Kisesésü, töltésezett folyókon gyakori az olyan üzemelési rend, amelynél nagyobb árvizek idején csökkentik a duzzasztási szintet, hogy egy bizonyos folyó szakaszon az árvíz szintje ne emelkedjen egy meghatározott, vagy megengedett szint fölé. Energiatermelés esetében előfordul a napi 0, 5-1,0 m-es vizszintváltoztatás is, mivel a duzzasztási szint ilyen változtatásával a csucsenergia termelés érdekében értékes többlet tározótérfogat növelést lehet elérni. A duzzasztási szint magasságát az előzőekben kifejtett szempontok alapján állapítják meg. A folyók felső szakaszain, szűk völgyek esetén, a duzzasztás általában meghaladja a természetes árvizek szintjét. Kisesésü síkvidéki folyószakaszokon a duzzasztás azonban ritkán éri el a természetes árvizek szintjét, sőt legtöbbször 2-3 méterrel alatta marad. Ennek oka főleg az, hogy az árvizszint- nél magasabb duzzasztás egyrészt a böge mentén igen nagy járulékos védőintézkedéseket tesz szükségessé, másrészt pedig olyan 197
