Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
/ mértékben megváltoztatja a folyó vizjárási, jég és hordalék levonulási viszonyait, hogy az igen káros következményekkel járna, különösen a nagy hordaléktöménységü, alsó-szakasz jellegű folyóknál. Állandó magas duzzasztás mellett olyan nagymértékű lehet a fel- iszapolódás, hogy a meder néhány éven belül feltöltődne, és a tározótér nem tudná ellátni a feladatát. Ezért az ilyen folyókon célszerű olyan megoldást alkalmazni, amelynél a nagyobb hordalék töménységű árvizek lehetőleg duzzasztás nélkül, eredeti sebességükkel folynak le, továbbszállítva a felülről érkező hordalékot. 2.93 A duzzasztó művek nyílásainak megállapítása Hidraulikai kialakításuk szerint a duzzasztómüvek két csoportba oszthatók. A magas küszöbüek nyílásszélességét elsősorban a hidraulikai szempontok szabják meg. Ezek a duzzasztó müvek rendszerint az árvizszintnél lényegesen magasabbra duzzasztanak, igy a folyó eredeti vízjárása (rezsimje) alapvetően megváltozik. Jéglevezetésre ezeknél a vízlépcsőknél általában nem kerül sor, mert a jég a tározótérben olvad el, hordalék lebocsátásra szintén nem kell nagymértékben gondolni. A kisesésü folyókon épülő mélyebb küszöbű duzzasztómüvek már más megoldást kívánnak. Ezeknél a folyó rezsimje alapvetően nem változtatható meg, a vízhozamnak, a jégnek és a hordaléknak lehetőleg zavartalanul kell áthaladnia a vízlépcsőn. így a duzzasztómű teljes nyílásszélességének és az egyes gátnyilások méreteinek megállapítását a hidraulikai feltételeken kívül a jég és hordalék levezetése is befolyásolja. A duzzasztógát szabadon tartandó szélességének egyes gát- nyilásokra való bontását az elzárószerkezet adottságai, gazdaságossági kérdések és a jéglevonulás biztosítása szabja meg. Hazai viszonyok között a 20-25-30 m körüli szabad nyílás megfelelő a jégtáblák akadálytalan levezetésére. Az árvizlevezetésbe be lehet vonni a duzzasztó mellé épített vizerőtelepet vagy hajózsilipet is. A széles hullámterü folyók duzzasztásakor a duzzasztómű 2 vagy 3 részből is állhat. A főmederben épülő mély küszöbű nyílások vezetik le az árvíz legnagyobb részét, mig a hullámtéren lefolyó vizet magasabb küszöbű és rendszerint kisebb nyílású hullámtéri duzzasztón bocsátják le. Ebben az esetben különösen fontos az egyes nyílások méretezéséhez az árvíz áramlási irányának helyes megállapítása, a vizet vezető szelvények ennek figyelembevételével való kialakítása. Ezt a kérdést megbízhatóan csak hidraulikai kismintakisérletek utján lehet megoldani. A duzzasztó nyílás méretének és küszöb kialakításának olyannak kell lenni, hogy 198
