Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
ff 2.9 Folyócsatornázás A folyószabályozás klasszikus módszerei - amelyeket a korábbiakban láttunk - nem minden esetben tudják a szabályozás célkitűzéseit maradéktalanul kielégíteni. Szó volt róla, hogy a kis- vizszabályozásra elsősorban azért van szükség, mert a kisvizes időszakban a hajózható folyókon sokszor nincs meg a kelló hajózási vízmélység, ezért a medret szűkíteni kell. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a folyószabályozás segítségével a folyó egyensúlyi helyzetét tudjuk megteremteni, illetve megőrizni annak érdekében, hogy a hasznosítás igényeit minél kedvezőbb körülmények között tudjuk kiszolgálni. A folyó vízjárásából adódó vizszintváltozásokat azonban egy bizonyos határon túl már ezekkel a módszerekkel nem lehet ellensúlyozni. Ez a folyócsatornázás egyik indoka. A folyócsatornázást szükségessé teheti a vizerő hasznosítási igény megjelenése is. Ennek részletezésére azonban külön fejezetben térünk ki. A folyócsatornázás tehát a hajózás, a vizerőhasznositás érdekében végzett vizimunka, amelynek során a folyó lefolyási viszonyait vízlépcsők létesítésével megváltoztatjuk, a vízfolyás természetes vizszinteit lépcsőzetesen megemeljük. A belépcsőzött folyót csatornázott folyónak, a vízlépcsők közötti duzzasztott vizteret pedig bögének nevezik. 100 200 300 WO 500 600 700km 65. ábra A Tisza folyó csatornázásának hossz-szelvénye 194
