Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
A folyók a hegyvidéki vizgyüjtőkről érkeznek az ország területére és túlnyomó részt a magyar Alföldön keresztül folynak le. Ez azt jelenti, hogy a nagyesésü vizgyüjtőkről a magyarországi síkságra lépő folyók esése nagymértékben csökken, és az egyes folyók árvizei e területeken torlódnak. Ennek következtében kereken 21 000 km2, az ország összterületének 23%-a, alacsonyabb az árvizek szintjénél. Ez a körülmény önmagában véve is olyan ármentesitési problémát jelent, amely Európában egyedülálló és talán csak Hollandia helyzetéhez hasonlítható, ahol az összterület 20%-a fekszik a tenger szintje alatt. A helyzetet súlyosbítja hazánk különleges éghajlata, melyet három hatás: az atlanti-óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri befolyásol attól függően, hogy éppen mely légáramlatok érvényesülnek. A Kelet-Európából érkező kontinentális légáramlatok nyáron tartós forróságot és szárazságot, télen tartós, kemény hideget okozhatnak. Nyugatról az Atlanti-óceánról, vagy délről a Földközi-tengerről érkező páradús légáramlatok mérsékelhetik a szélsőséges hőmérsékleti értékeket, de ugyanakkor kiadós csapadékot hozhatnak, amelyek a Duna vízgyűjtőjének bármely területén, az év bármely időszakában nagyintenzitásu, kiterjedt esőzéseket idézhetnek elő, és igy a Duna vízrendszerének folyóin jelentős, igen heves és tartós árvizeket okozhatnak. A téli csapadékok jelentős része hó alakjában hullik le, mely a Duna vízgyűjtőjének hegyvidéki területein nagymértékben felhalmozódhat. Az olvadó hó, különösen gyors felmelegedés esetén, esővel párosulva, szintén heves árhullámok okozója lehet. A tavaszi hóolvadásból származó árhullámok a Duna és a Tisza jellegzetes és gyakori vizjárási jelenségei. Növeli a nehézségeket, hogy a szélsőséges kontinentális hatás érvényesülése következtében az ország valamennyi folyója a tél folyamán befagyhat. A kialakuló jégtakaró vastagsága elérheti a 25-50 cm-t is. Gyakori jelenség, hogy tavasszal a nyugatról érkező felmelegedés következtében a Dunán és mellékfolyóin az ország területére érkező árhullámok még álló jégtakarót találnak, melyet felülről lefelé haladva felszakitanak és igen veszélyes jégtorlódás os árvizeket okozhatnak. A kedvezőtlen domborzati és éghajlati adottságok mellett tovább növeli az ármentesités problémáit az a körülmény, hogy az árvizek szintje alatt fekvő terület az ország legértékesebb, legsűrűbben lakott területe. Itt él a lakosság 30%-a. E területen 700 település van, köztük a főváros jelentős része és több nagy ipari város, olyanok mint például Szeged és Győr. Itt van a vasútvonalak 32%-a, a közutak 15%-a és közel 2000 ipari üzem, valamint 1, 8 millió ha igen értékes mezőgazdasági terület. A népgazdasági 18
