Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
29 A vizügyi szakemberek előtt közismert, hogy a talajviz ház- tartásának alapja a csapadékból talajba szivárgó,az oldalirányba el- vagy hozzááramló, végül a talaj felszínéről, illetve a növények felületéről elpárolgó viz dinamikus egyensúlya. Csupán szinezi ezt az egyensúlyi helyzetet egy közeli vízfolyás parti elszívása vagy hozzáfolyása. A vázoltnál lényegesen bonyolultabb a nyitott, vagy fedett karsztvidék talajnedvességének a háztartása, ezzel azonban itt nem foglalkozunk. Egy település alatt a talajvíz háztartása nem yáltozhat jelentősen, ha a települést vezetékes vízzel látják el és egyidejűleg a település szennyvizét is csatornahálózattal gyűjtik össze, tisztítják és befogadóba bocsátják. Legfeljebb vízminőségi változást okoz, ha a felsoroltakból kimarad a szennyvíztisztítás és a szennyvizet tisztitatlanul vezetik a befogadóba. Ezekben az esetekben a csapadékmennyiség évi változása vagy a párolgás kisebb-nagyobb méretű eltérései jelentenek talajvizház- tartási eltérést az átlagostól. Ezzel szemben hazánk számos településén a lakosság jelentősen több vizet fogyaszt a korábbinál attól kezdve, hogy vezetékes vízellátásban részesül. Nos ennek a víznek jelentős része helyi tárolókba vagy szikkasztókba kerül szennyvízcsatornázás hiányában, és részben vagy egészben a talajvizet táplálja.így a talajvizjárás tartománya megemelkedik az ilyen helyzetű település vagy településrész alatt. Növeli az emelkedés mértékét, ha a talajvízbe más úton is jut viz, egyéb emberi beavatkozás -következtében. Ilyenek lehetnek például a vizi közmüvek rejtett hibái, vagy túlöntözés a település kertjeiben stb. A talajvizjárás zónájának emelkedésével megnövekedik az oldalirányú elszivárgás, természetesen a talaj vízáteresztő képességének arányában. A teljes megnövekedett talajviztömeg felszíni párolgása is megnövekedik, méghozzá a terep felszínétől mért távolsággal arányosan. A településeken, illetve környezetükben beállott talajvizszint növekedés addig tart, mig a talajba táplált megnövekedett víztömeg és a párolgás, valamint elszivárgás együttesen új dinamikus egyensúlyba kerülnek. A hivatkozott hazai reprezentatív vizsgálatok azt mutatták, hogy a csatornázatlan, vezetékes vizzel ellátott települések alatt a talajvizjá-
