Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
30 rás tartománya 0,8 - 1,0 m-rel emelkedett az eredeti (vezetékes vizzel nem ellátott) időszak talajvizjárás tartományához viszonyítva. Számos esetben ennél jelentősen nagyobb átlagos talajvizállás növekedést regisztráltak, amelyeknek a mértéke több méter rendű. Tekintsük végig ennek a változásnak a következményeit; a) A megnövekedett átlagos talajvizszint a korábbinál nedvesebbé teszi a mikroklímát, esetleg kismértékben növeli az átlagos csapadék mennyiségét. b) A megnövekedett párolgás kedvezőtlen sókiválást (szi- kesedést) idézhet elő ott, ahol ezzel eddig nem kellett számolni. c) A megnövekedett beszivárgás számos helyen káros talaj- vizminőség romlást okoz, amikre utaltunk az egyik előző fejezetben. Ez a romlás kizárja a talajvizet az emberi fogyasztásból, ezzel igen költséges viztisztitási és vizszállitási költségek viselésére kényszeríti a társadalmat. Boggal vethető fel, erre hivatkozva; vajon nem lenne ésszerűbb a szennyvízcsatornát idejében, lehetőleg a vezetékes vizellátás létesítésével egyidejűén megépíteni, mint utána arra költeni a vizgazdál - kodás anyagi eszközeit, ami elkerülhető lett volna? d) A megnövekedett átlagos és maximális talajvizszint megköveteli egy-egy település kényszerű átrendezését. A talajviz olyan méretű emelkedése ugyanis, ami tartósan 1,0 m-nél kisebb méretűre csökkenti a talajvizszin és a terepfelszin távolságát, alkalmatlanná teszi az é- rintett területet egységes település kialakítására.mert da) a házak csak különleges szigeteléssel tehetők kellően szárazzá; db) a régi, gyengén szigetelt vagy szigeteletlen házak súlyos károkat szenvednek; de) nem létesíthető ésszerűen gazdaságos keretek között burkolt úthálózat. Számos síkvidéki település ilyen helyzetbe jutott hazánkban. Ezeken a településeken a szükséges teendők két alapváltozatra vezethetők vissza; A) Meg kell épiteni a szennyvízcsatornát, a beállott igen nehéz épitési körülmények között, amelynek üzembehelyezésétől számított 3-5 éven belül helyreállhat az eredeti (remélhetőleg kielégítő) dinamikus talajviz egyensúly. b) A települési vízrendezés kettős feladatát; a csapadékelvezetést és a talajviz lecsapolást együttesen kell megoldani.
