Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
5. Vízgyűjtőfejlesztési esettenulmányok
274 ló gazdálkodás következménye is a Tisza-völgy egészére kiterjedő, átfogó vizgyüj tőfejlesztés jelentőségét tükrözi. Az Alföldön a növekvő népesség kivánta életfeltételeknek, a társadalmi-gazdasági fejlődés lehetőségeinek megteremtését a Tisza szabályozása és a hozzá kapcsolódó vizi munkálatok tették lehetővé. Ma ez a kapcsolat még inkább kiszélesedik és egyre nyilvánvalóbb. A térség fejlődése elválaszthatatlan a vízgazdálkodás céltudatos tevékenységeitől. A Tisza-völgy vízgazdálkodási fejlesztésének, a lefolyás szabályozásának hatalmas munkája, amely nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyike a legnagyobb méretű vízgazdálkodási vállalkozásnak, a 150 éves török megszállás és az ezt követő függetlenségi harcok után csak a 19. század derekán indulhatott meg, amikorra az ország a nagy vállalkozáshoz gazdaságilag kellően megerősödött. Ekkorra már általánossá vált a felismerés: a gazdálkodás kezdetleges fokán a lakosságnak egykor menedéket és élelmet nyújtó vizi világ, a Tisza-völgy - sőt az egész ország- gazdasági felemelkedésének tűrhetetlen fékjévé vált. A helyzet tarthatatlanságénak tudatosításában Széchenyi Istvánnak döntő szerepe volt. Heki köszönhető a kiút megmutatása is (Botár- Károlyi. 1970). A Tisza vizgyüj tőfej lesztése alapvetően a lefolyás szabályozásával és a vizek tárolásával a hasznosítható vízkészletek növelésére és optimális hasznosítására, valamint a vizek kártételeinek elhárítására törekszik. A vízgyűjtő fejlesztése a múlt század derekán a nagyvizi lefolyás szabályozásával, az árviz- mentesitéssel és az attól elválaszthatatlan folyószabálvozással indult meg. Ezt követte a síkságon felgyülemlő pangó felszini vizek lefolyásának biztosítása. E munka eredményeként az ország nagyobb területet hóditott el a vizek birodalmából, mint Hollandia egész ármentesitett területe, vagy mint amennyit a Pó sikség ármentesitése biztosított és megteremtették a mezőgazda-
