Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
5. Vízgyűjtőfejlesztési esettenulmányok
275 eág, az ipar fellendülésének lehetőségét. Megkezdődött az ivó- vizigények kielégítése elsősorban a felszín alatti vizek hasznosításával. A jelen század feladata - a térség társadalmi-gazdasági fejlődésével összhangban - alapvetően a vlzhasznositás fejlesztése. elsősorban az ivóvizellátás és a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, halastó-gazdálkodás), de mind jobban növekszik az ipari vízellátás, a hajózás és a vizparti üdülés fejlesztéségnek szükségessége is (5-2. ábra). A hasznosítás növekedésével megindult a vizek minőségének romlása, amely előtérbe helyezte a vizminőségvédelmet. Az utóbbi években megkezdődött a korlátozottan rendelkezésre álló vízkészletek tervszerű mennyiségi és minőségi szabályozása. A lefolyásszabályozás ezekben az évtizedekben a fokozatos szabályozás állapotáhan van. A távlati célkitűzés az egész vízgyűjtőterületre kiterjedő és várhatóan a jövő században megvalósuló teljes lefolyásszabályozás, amely már a teljes vízkészlet átfogó és optimális hasznositási feltételeinek létrehozáséra törekszik, lassan megindul és egyre nagyobb súlyt kap a vizigényszabályozás. Ennek kiteljesedése is a jövő században várható. A vizgyüjtőfej lesztés az árvizvédeImi töltésrendszer építésével kezdődött. Az első töltések még nem voltak elég magasak és- keresztszelvényük sem volt megfelelő méretű, igy az ármente- sités és a vizgyüjtőfejlesztés egyéb tevékenységeinek következtében fokozatosan emelkedő árvizeknek nem tudtak ellenállni.Fokozatosan megerősítésük folytán azonban mind ritkábbá váltak a töltésszakadások és igy lépésről lépésre alakultak ki a mai töltésméretek, miközben az árvizszintek is emelkedtek ( 5- 3. ábra). A nagyvizi lefolyásszabályozás eredményeként a jelenleg 2900 km hosszban kiépült töltésrendszer 1,8 millió hektár átré- ri területet véd a Tisza völgyben (5-4. ábra).
