Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
4. A vízgyűjtőterületek fejlesztésének rendszertervezése
260 lább 20-25 éves) -vízkészlet idősorból indulunk ki. Ebben az esetben azonban a számítás már csak elektronikus számítógéppel végezhető el. Az ismertetett tervezési modell hallgatólagosan azon a kiindulási feltételen alapszik, hogy a vízhasználók -1+sgnB..-----^-----=“■ B^-vel jelölt vízhiányait feltétlenül meg kell s züntetni, a vízhasználók átmenetileg sem tűrhetnek vizkorlá- tozást. Figyelembe véve azonban a vízkészlet-vízigény egyensúly kapcsán kifejtett vizhiánytürési elveket, vagyis azt, hogy a vízhasználók bizonyos mértékű vízhiányt viselni tud - nak, lehetőség nyílik Csermák-Domokos ( 1969) javaslatára a modell továbbfejlesztésére. Továbbfejleszthető a modell azonban hidroökonómiai szempontból is. Lehetőség nyílik ugyanis nemcsak a beruházási,hanem az üzemelési költségeknek a figyelembevételére, továbbá az időtényezőnek a számitásbavételére és a beruházási és üzemelési költségek vonatkozásában. Az is lehetséges, hogy részletezzük a modellben a vízátvezetés változóit. Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy e determinisztikus, szimulációs tervezési modell a költség-jövedelem elemzésen alapszik, állandó jövedelem (összes vizigény kielégítésre kerül) feltételezésével. 4. 34 Vízkészlet-viz igény egyensúly többcélú tervezése A vizgyüjtőtervezés III. szintű feladatai közül kiemelkedik a vizgyüjtőfejlesztés valamely távolabbi időpontjára vonatkozó vizkészlet-vizigény egyensúly tervezése. E többcélú tervezési feladat az I. szintű tervezés részeként és önállóan,
