Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)

4. A vízgyűjtőterületek fejlesztésének rendszertervezése

261 mint a 3.14 fejezetben ismertetett elvek szerint kidolgozott többcélú modell segítségével ismertetjük (Dávid-Duckstein. 1976/2.). A modell felépítésének alapelve az, hogy a vizgyüjtőter- vezés célkitűzése azoknak a szükséges intézkedéseknek a tel­je skörü meghatározása, amelyek megtételére a tervezési idő­szak végéig szükség van ahhoz, hogy arra az időpontra kiala­kíthassuk a vízkészletek, a vízigények és a vízszolgáltató rendszerkapacitások elfogadható valószínűségű egyensúlyát. Az egyensúly tervezése fel kell ölelje a vizgyüjtőfej- lesztés gazdasági, társadalmi, műszaki, természeti és környe­zeti szempontjait. A figyelembe veendő felsorolt tényezők ter­mészetének megfelelően e tervezés csak többcé lu - lehet. E több­célú tervezés eredménye a vízgyűjtő uj készlet-igény egyensú­lyának kielégítő megoldása a tervezési időszak végére vonat­kozóan. A feladat igy, amint az a 4-11. ábrán látható, a követ­kező: adva vannak a vízkészlet (Kq) és a vízigény (l0) való­színűségi eloszlásfüggvényei, a rendszerkapacitás (RKq) érté­ke és a nemegyezőség PE ^ valÓBzinüsége, mint a tervezés-indulásakor meglevő egyensúlyi helyzet, azaz a tér - vezés induló állapotának Jellemzői, továbbá a tervezési idő­szak végére vonatkozó uj , magasabb vizigény függvény az I valószinüségi eloszlásfüggvénnyel. Az értékek Jelölésében "o" index utal a meglevő vagy a tervezés induló állapotára,mig a "T" index a tervezett állapotra. Az 1^ kifejezés "To" in­dexe pedig az uj, tervezett igény függvéSy induló alakját Jelzi, amely a többcélú tervezési folyamat során, a vízigény- szabályozás következményeként módosulhat. A megválaszolandó kérdés az, hogy mennyi legyen RK^ értéke, IT és értéke és eloszlása egy uj, elfogadható valószinüségü egyensúly esetén. & (0

Next

/
Thumbnails
Contents