Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
I. dr. Zrinyi József: A vízgazdálkodás jelentősége és szervezete
A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATA ÉS JELENTŐSÉGE A víz állandó körforgásával a természetben nélkülözhetetlen eleme az életnek és a termelésnek. Utóbbinak folyamatossága a társadalom létének és fejlődésének alapját jelenti. Ebből következik, bogy a vízgazdálkodásnak biztosítania kell a vizek természetes körforgása és a társadalmi termelés folyamatai között a céltudatos összefüggő munkát. A vízgazdálkodás, a víz_ útjának az emberiség szempontjából hasznos irányítását, korlátol; közé szorítását vagy megváltoztatását jelenti. Amikor az árvizek ellen védekezünk, a vizet äz ember anyagi es kulturális szükségleteire vagy az ipari termeléshez felhasználjuk, a mezőgazdaság többtermelése fokozásához szükséges öntözővizet előteremtjük vagy a vízben rejlő energiát hasznosítjuk, a vízzel gazdálkodunk. A vízgazdálkodást nem lehet tehát kizárólag a vizel"^erm^zefésdrorfSí^feával kapcsolatban lejátszódó természeti jelenségek irányítása tudományának és gyakorlatának tekinteni. A vízgazdálkodás sem lehet öncélú, mint minden olyan céltudatos tevékenység, amely összefügg az élet és a társadalom fejlődésével. Létének és fejlődésének igazodnia kell a társadalom szükségleteihez, figyelembe véve egyrészt a természeti—műszaki, másrészt a társadalom—gazdasági összefüggéseket. A vízgazdálkodás feladatainak egy része a természeti jelenségekből, természeti adottságokból származik. Ezek közvetlen megoldása főleg műszaki jellegű intézkedéseket igényel. A feladatok másik részét a társadalom szükségletei, jellege, termelési viszonyai, azok megoldásának módjával, anyagi és szervezeti feltételeivel együtt határozzák meg. Hazánkban a vízgazdálkodás feladatait az ország sajátos természetföldrajzi adottságai és a korlátozott mértékben rendelkezésre álló természeti kinccsel, a vízzel szemben jelentkező igények szabják meg. Az örszagvízgazdálkodásának állandóan védenie kell területeinket a vizek kártételei ellen, és biztosítania kell a vízmérlegen alapuló tervszerű vízgazdálkodást. Szükséges, hogy a víz a lakosság szociális igényeinek, a szocialista iparfejlesztés és a szocialista mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre álljon. Országunk vízgazdálkodásának feladatait és feltételeit meghatározó természet- földrajzi tényezők közül különös jelentőségű az. hogy hazánk mélyfekvésű, nagy folyókkal- átszelt területének negyedrésze vízkároklud fenyegetett árterület, majdnem {ele belvíz- gyűjtő-terület. továbbá hogy a vízkészlet rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg az ország területén, és jelentős területek — főleg az iparfejlesztés szempontjából legfontosabb területek — vízben szegényék. A két nagy folyónak — a Uunának és a Tiszának, vala- mint a hazánk területén beléjük torkolló, külföldön eredő mellékfolyóiknak együttes kisvízi készlete 920 m3/sec, míg az ország területéről származó kisvízi készlet csupán 6 m3/sec. A lefolyó évi vízmennyiség átlagosan 120 milliárd m3. Az évi vízfelhasználás összesen mintegy 3 milliárd m3, amelynek egyharmadát a mezőgazdaság, kétharmadát az ipar és a lakosság veszi igénybe. A rendelkezésre álló és a felhasznált vízmennyiség egyszerű egybevetése azt mutatja, hogy az, ország kisvízi készlete is bőségesen elegendő a vízigényeit fedezésére, de a víz- használatok ős vízkészletek térbeli és idcibeli eloszlásának szélsőségei miatt a, tényleges helyzet sokkal kedvezőtlenebb. Az összes felszíni vízkészlet háromnegyed része a Duna, Tisza és Urává folyókban összpontosul, a felhasználás pedig az ország egész területén oszlik meg, A fentiekből következik, hogy vízkincsünk feltárása és megóvása, a népgazdaság vízigényének számbavétele, a készletek és igények összehangolása, a vízkészlettel való tervszerű gazdálkodás népgazdaságunk fejlődésének egyik legfontosabb alapfeltétele. A vízgazdálkodás feladatait és feltételeit meghatározó társadalom gazdasági ténye-
