Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
I. dr. Zrinyi József: A vízgazdálkodás jelentősége és szervezete
6 vízgazdálkodásunk szamokban zők közül legdöntőbb az, hogy országunk sűrűn lakott terület, amelynek népsűrűsége 26,5%-kal meghaladja az európai átlagos népsűrűséget. A mezőgazdaságilag művelt terület korlátozottsága és a viszonylagosan magas népsűrűség szükségessé teszi minden talpalatnyi terület megvédését a vizek kártételei ellen, valamint a talaj termékenységének a növelését az elérhető legtöbb és legértékesebb hozam érdekében. A vízgazdálkodási tevékenység egyes ágazatai természeti összefüggésük következtében nem választhatók el egymástól. Az árvízvédelem, a belvízrendezés, a folyamszabálvozés. a patukszaltályozás, az öntözés, 11 víztározás, a vízerőhasznosítiis, a vízellátás és csatornázás oszthatatlan egységet alkotnak, iüzt az összefüggést például igazolja az is. hogy az ipari termelés okozta vízszennyeződés hátrányosan befolyásolja az öntözéses termelést vagy a vízellátást, vagy pedig az a kapcsolat, amely az árvízmentesítés, illetve öntözés és a belvízrendezés szüksége között fennáll. A korábban főleg mezőgazdasági célokat szolgáló vízgazdálkodási tevékenység ma már nagyfontosságú tényezője a népgazdaság majdnem valamennyi ágának. A mező- gazdaság mellett főként az ipar, a közlekedés, a lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális szükségletei kielégítésének jelentős éltető eleme a víz. A mezőgazdaság a vízgazdálkodástól az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területét fenyegető árvízi és belvízi elöntések megelőzését, valamint az állattenyésztési szempontból nagyjelentőségű rét- és legelőterülctek megfelelő vízrendezését igényli, ezenkívül pedig a kevés és egyenlőtlenül eloszló csapadéknak kiegészítését öntözővízzel, ami egyik előfeltétele a belterjes mezőgazdaság kifejlődésének. A magasabb színvonalú mezőgazdasági termelés feltételei között, a nagyüzemi forma és a termelés-technikai vívmányok alkalmazásán kívül, világszerte megtaláljuk a mezőgazdasági vízgazdálkodást, a széleskörű öntözést, a talajvédelmet, a víztározást, és a talaj legkedvezőbb vízállapotának biztosítására mezőgazdasági vízrendezési és vízhasznosítási tevékenységet. A mezőgazdasági vízgazdálkodás elsődleges feladata a lehullott csapadékkal való ésszerű gazdálkodás. Korszerű agrotechnikával annyi csapadék visszatartására kell törekedni, amennyi a kedvező talajvíz-állapot szempontjából szükséges. Ugyanígy kell gazdálkodni a belvizekkel a csapadék részleges visszatartása, a tározók alkalmazása és a belvíz-csatornák tiltózása útján. A térozott víz egy része közvetlenül hasznosítható halastavak, öntözések céljára. így az egykor kárt okozó belvíz a vízgazdálkodás összefüggő rendszerében áldást hozó hasznos vízzé válik. A talaj-erózió megakadályozása nemcsak mezőgazdasági termelésünk fejlődésének közvetlen érdeke, hanem a vízgazdálkodásnak is, mert a nagy mennyiségű lehordott talaj nagyrésze a vízfolyások fcltöltő- dését okozza. A rét- és legelőterületek lecsapolása jelentős tényező a termőterület növelése és az ország takarmánybázisának fokozása tekintetében. Az iparnak a vízgazdálkodással szembeni egyre fokozódó igényét legjobban az jellemzi, hogy ipari termelésünk az 1938. évinek háromszorosa emelkedett és ennek évi vízszükséglete meghaladja a 2 milliárd köbmétert. Jellemzi továbbá az a körülmény, hogy újabb vízigényes üzemek és ipartelepek létesítésének, az ezek telepítésére egyéb adottságok miatt alkalmas területek korlátozott vízkészletei nem szabhatnak határt, hanem újabb vízkészletek megfelelő feltárásával és a meglevő vízkészlettel való tervszerűbb gazdálkodással kell a vízhiányok megszüntetéséről gondoskodni. Ugyancsak az ipar fejlődésével került előtérbe vizeink szennyezettségének kérdése és a szennyvíz- kezelés fejlesztésének szüksége. A szennyvizek tisztításának elhanyagolása közegészség- ügyi, ipari és mezőgazdasági szempontból egyaránt súlyos károkat okoz, és csökkenti hasznosítható vízkészletünket. A szocialista ipar további jelentős fejlődése vetette fel az energiaellátás kérdését is. Magyarország energiakészletét tekintve a világ egyik legszegényebb országa, ugyanakkor az egy főre jutó energiafelhasználásmik a világ átlaga körül van. Energiaellátás szempontjából a vízgazdálkodás jelentős támogatást nyújthat az olcsó, és folyóink állandóan megújuló energiaforrását kihasználó vízerőhasznosítás terén. A közlekedésnek igénye a vízgazdálkodás felé az árvízvédelmi töltések által védett területeken húzódó közlekedési hálózat biztonsága és a legolcsóbb, nagytömegű szállításra leginkább alkalmas vízi útvonalain a zavartalan szállítás biztosítása. A lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális szükségletei ugyancsak jelentős mértékben megkövetelik a tervszerű vízgazdálkodást. A vízellátás és csatornázás terén évszázados mulasztást kell jóvátenni, hiszen közműves vízellátásban csupán a lakosság 32%-a részesül, míg a többi, főleg ásott kutakból származó, nem kielégítő minőségű vízzel ellátott.
