Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok
TÖRTÉNETI ÉS HIDROLÓGIAI ADATOK 17 1884- ben felállították az Országos Halászati Felügyelőséget a Kultúrmérnöki Osztály keretén belül. 1885- ben a vízjogi törvény (1885. XIII. t.c.) elismerte a meglévő vadöntözéseket, és megállapította a „vasárnapi öntözés jogát”. 1885-ben megalakult az Országos Halászati Egyesület. 1888-ban alkották meg a halászati törvényt, az 1888 : XIX. to.-et. 1890-ben alakult meg a Balatoni Halászati Társulat, valamint a Velencei Halászati Társulat is. Ezt a két társulati alakulást 1890—1900. között összesen 67 halászati társulat megalakulása követte. 1893-ban létesítették Vácott az ország első halkeltető tavát. 1896-ban elkészült a Fehér-Körösön a gyulai „Poirée” rendszerű duzzasztógát, mely az Élővízcsatorna-rendszer vízszükségletét biztosítja. Ennek vize táplálja a Békés megyei „minőségi” kertészeteket, amelyek az ország legfejlettebb korai zöldségtermelő telepei. 1896-ban kezdeményezte az öntözést a volt Alsó-Fehér-körösi Ármentesítő Társulat. Innen ered a bádogcsatornás, szivornyás vízkiemelés gyakorlata is. 1899-ben indította el az Országos Halászati Egyesület a „Halászat” című szaklapot, amely azóta is a halászat érdekeit szolgálja. 1899- ben állították fel az Országos Halászati Felügyelőséget, az Országos Vízépítési Igazgatóság egyik osztályaként. 1900- ban megalakult a Balatoni Halászati RT., és ezzel megszűnt a Balaton rend- szertelen halászata, amely 54 tulajdonos között oszlott meg. 1901. máj. havában elkészült és üzembe helyezték a békéscsabai rétöntözést. 1902- ben jelent meg hazánkban először a tógazdaságokat károsító törpeharcsa. 1903- ban készült el a fogasívató telep Siófok és Kiüti határában, a Sió-zsilip mellett, 1906-ban kezdte meg működését a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás. Ennek utóda lett később a Haltenyésztési Kutató Intézet, ma pedig a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet, illetve az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) Vízélettani Osztálya. 1909-ben a Sió mellett Balatonkilitin 30 kh öntözőtelep létesült bolgár-rendszerű kertészetek meghonosítására. 1915-ben jelent meg először Magyarországon a pézsmapocok, Németjárfalu (Moson megye) határában, a Lajta-esatomában. 1922-ben kísérleteztek először a permetező öntözéssel a gödöllői állami burgonya- kísérleti telepen. 1925. évben jelent meg a halászatról szóló 1888 : XIX. te. módosításáról és-kiegészítéséről szóló 1925. évi XLIIL te. 1932- ben helyezték üzembe az első hajós-permetező öntözést Derekogyházán (Csongrád megye) 360 kh területen 5 ártézi kút vizével. 1933- ban rendezték be a szegedi szikes területű Fehér-tavat halgazdasággá, ösz- szesen 900 kh területen. 1933- ban készült el a lillafüredi pisztrángos tógazdaság a Garadna-patak partján, halköltőházzal. 1934- ben helyezték üzembe a hortobágyi tógazdaságot 2250 kh területen. 1936-ban készült el a hortobágyi mátai öntözőtelep. Ehhez épült 1940-ben a borsoslaposi kísérleti öntözőtelep. 1936- ban kezdték el a békésszentandrási duzzasztómű építését az október 1-i ünnepélyes kapavágással. Ez az időpont egyben a tiszántúli nagyarányú öntözési munkálatok kezdete. 1937- ben kezdték meg a tudományos és gyakorlati vizsgálatokat, illetőleg kísérleteket a Hegyeshalom határában levő márialigeti műréten a kisalföldi laza és áteresztő talajokon megvalósítható öntözési módok megállapítására. 1937. máj. 1-én kezdte meg működését az Országos Öntözésügyi Hivatal az ún. Öntözési Törvény (1937: XX. te. alapján). 1938- ban készítette el az Országos Öntözésügyi Hivatal az Alföld öntözésének első korszerű és átfogó tervét. 1940- ben helyezték üzembe a tiszafüredi öntöző-rendszer örvényi szivattyútelepét, mely három évig épült. 1941- ben öntözési és talajtani laboratóriumot rendezett be a volt Fekete-Kiírösi Ármentesítő Társulat Sarkadon, az öntözés tudományos alapjainak felderítésére.
