Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
II. Vázsonyi Ádám: Történelmi és hidrológiai adatok
18 vízgazdálkodásunk szamokban 1941- ben kezdték meg a Keleti Főcsatorna építését a Hajdúnánás—Balmazújváros közötti, mintegy 20 km-es szakaszon. 1942- ben állították be a Hortobágyon az első rizstermelési kísérletet, kevés eredménnyel. 1942. okt. 15-én helyezték üzembe a békésszentandrési duzzasztóművet. Az Országos Öntözésügyi Hivatal 1936—1942-ig építette. 1946. dec. 20-án létesítették a Halászati Szövetkezeti Központot mint a halászati szövetkezetek csúcsszervét. 1947-ben alakították meg Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek néven az állami tulajdonba jutott tógazdaságok gazdálkodását irányító új intézményt. 1947. máj. 15-én helyezték üzembe a hódmezővásárhelyi (lúdvári) reverzibilis szivattyútelepet. 1947. júl. 26-án alakult meg a Magyar Haltenyésztők Értékesítő Részvénytársasága. 1950-ben alakult meg az Öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet Szarvason. 1950- ben alakult meg a Földművelésügyi Minisztériumban az Öntözési és Talaj- javítási Főosztály, mely átvette az 1948 óta az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) akkor hatáskörébe tartozó öntözési feladatokat. 1951- ben megszűnt az Országos Halászati Felügyelőség (amely 1899 óta állott fenn), és műszaki ügykörét az OVF Vízhasznosítási Osztályának Tározó és Halastó Csoportja vette át. Egyéb ügyköre a Földművelésügyi Minisztériumban maradt. 1952- ben üzembe helyezték teljes egészében a tiszakcszi elektromos hajtású, reverzibilis szivattyútelepet. 1953- ban kezdték meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tógazdaság építésének tervszerű fejlesztését. 1953- ban megjelent a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1 083/1953. MT. sz. határozat, amelynek nyomán a halastavak területe három év alatt 18 500 kh-ról 52 500 k. h.-ra növekedett. 1954. ápr. 14-én helyezték üzembe a tiszalöki vízlépcsőt. Elekor kapott először vizet (a tiszalöki duzzasztómű hatására) és üzemelt a Keleti Főcsatorna Hajdúszoboszlóig, a Köselyig. 1954- ben állították fel a Vízügyi Tervező ..Irodát. 1955- ben kezdték el tanulmányozni Magyarországon az elektromos halászatot. ' 1955-ben alakult meg az Országos Tervhivatal keretén belül az Országos Halászatfejlesztési Bizottság. Érmek az OVF is tagja. 1955 nyarán helyezték üzembe Balmazújváros mellett a K.V. elnevezésű első. komplex hasznosítású síkvidéki tározó kb. 1000 kh kiterjedésű két tavát. 1956- ban, júl. 14-én nyitották meg a Keleti Főcsatornát. Építése egészen Bakony- szegig befejeződött, és elkezdődött az 5 mI. * 3/sec vízmennyiség leadása a Körös-völgy számára. 1957- ben állították fel a Vízügyi Igazgatóságoknál az első laboratóriumokat a VITUKI szervezésében, az öntözővíz minőségének rendszeres vizsgálatára. 1958. novemberben megszűnt a Haltenyésztési Kutató Intézet, amely kezdetben Halélettani és Szennyvíz Kísérleti Állomás néven 1906 óta folyamatosan működött. Ügyköre két részre szakadt : egyik, a halélettani rész, az OMMI Vízélettani Intézetbe, a másik a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet Halászati osztályába került. Az ivóvízellátás, csatornázás, valamint az ipari vízellátás történetének jelentősebb eseményei I. sz. 100-ban épült Aquincum vízvezetéke. A IF. században építtette meg Mátyás király a budai palota vízellátását szolgáló első vízvezetéket. A. török megszállás alatt a budai Duna-parton emberhajtotta vízművek emelték a vizet a várba. 1770. évben Kempelen Farkas az emberi erővel hajtott vízemelőket korszerűsítette, és lóhajtásúakra alakította át. <1833. okt. 4 -én elkészült a Pesten fúrt első artézi kút. 1844. évben szerepelt először Pest város költségvetésében a csatornaépítés.
