Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE, LECSAPOLÄSOK, VtZMOSASKÖTÉSEK 161 ságot is meghaladja, másutt a Börzsöny 900 m-t meghaladó csúcsát kivéve 500—700 m átlagos magasságban marad. A vízgyűjtő geológiai felépítésében alapvető része van az andeziteknek és tufának, valamint a lösznek, a völgyfenéken pedig az alluviumnak. A kőzeteknek megfelelően a vízgyűjtő nyugati, északi és északkeleti része vízzáró, középső és déli része pedig félig vízáteresztő. Ä terület 26,5%-át erdők borítják, az erdők 95%-a lombos, 5%-a pedig tűlevelű, a kopár területek kiterjedése 9 km2-re becsülhető. Az Ipoly, a Szlovák Érchegység északi oldalán, 1058 m magasságban ered. Folyása a Losonci medencéig közel észak—déli irányú, Szécsény községnél nyugatra kanyarodik. A községet elhagyva délnek fordul, majd Szob határában ömlik a Dunába. Vízrendszerét a sűrűn, legtöbbször közel párhuzamosan haladó vízfolyások jellemzik. A völgy esése a fő vízfolyás mentén csekély (0,4—0,6°/00), a mellékvölgyek esése 7 — 30-szor akkora (2,6—19,5%„). A vízgyűjtő évi átlagos csapadékmennyisége 570—800 mm körül ingadozik. Eloszlását tekintve a nyári csapadék van túlsúlyban, de a hóolvadásból származó vizek hozama alig jelentéktelenebb a nyáreleji vizeknél. A Duna balparti vízgyűjtője Szob és Budapest között A vízgyűjtőt északról a Börzsöny és a Cserhát, keleten a Duna — Tisza vízválasztó, majd a Galga vízgyűjtője határolja. A vízrendszerre jellemző, hogy a Duna folyamon kívül másodrendű főbefogadója nincs, vizei — északról dél felé haladó sorrendben — a Morgó-pataktól a Rákos-patakig, kisebb mellékágakat összegyűjtve, egymástól függetlenül ömlenek a Dunába. A vízgyűjtő felszíne ennek megfelelően nem egynemű, hanem igen változatos, a magas hegyektől — Csóványos 939 m A. f., Nagy-Hideghegy 865 m A. f. — a magasabb dombon keresztül a lankás domb- és síkvidék egyaránt megtalálható. Míg a vízgyűjtő északi hegyes része meredek, erdőborította, addig Vác környékén és alatta a dombok is nagyrészt szántóföldi művelés alatt állnak, s így a terület kopárosodásra hajlamos. A vízfolyások a felszín domborzatának megfelelően az északi részen torrens, lefelé haladva domb-, illetőleg síkvidéki jellegűek. A vízgyűjtők kiterjedése általában 100 km2 feletti, egyedül az Ilka-pataké 36 km2. A Tisza jobb- és balparti vízgyűjtője az országhatár—Vásárosnamény és Lánya közölt A vízgyűjtő az országhatáron túl az Erdélyi-medence északi részéről érkező vízfolyásokat is magába foglalja. Az Erdélyi-medence —• a tengerből a karbon-korban kiemelkedő szigethegység — mélyre süllyedt darabja, amelyet a fiatalabb tengeri üledékek vastag rétegben takarnak. A medence rétegei általában vízszintesek, azonban törések találhatók rajta. Szárazra kerülése után ezekben a törésekben találtak utat a vízgyűjtő főfolyásai, a Szamos és a Kraszna. A medence általános emelkedése és az Alföld süllyedése következtében a vízfolyások esése mindinkább növekedett, így a Szamos és a Kraszna hátráló ex-ózióval bevágták magukat a medencébe. A vízgyűjtő területen félig áteresztő kőzetek, agyagpalás és márgás rétegekkel átszőtt kárpáti homokkő, dácit- és andezit-tufák az uralkodók. A vízgyűjtő országhatáron belüli része szabálytalan alakú, észak—déli irányban elnyúló. Kiterjedése észak—déli irányban kb. 80 km, kelet-—nyugati irányban kb. 40—45 km. A Szamos völgye 110 m A. f. magasságról kiindulva kb. 300 km hosszúságú szakaszon egyenletesen emelkedik fel a 300 m A. f. magasságra, majd onnan már rövidebb úton, meredeken éri el az 1500 m A. f. szintet. A Kraszna völgye ugyancsak 110 m A. f. magasságról indul, egyenletesen emelkedik, és kb. 125 km után 160 m A. f. magasságot ér el, innen már hirtelen emelkedéssel éri el az A. f. 545 méteres magasságot. Az Erdélyimedence átlagos szint je 200—500 m A. f., az országhatáron belüli vízgyűjtő pedig 100— 150 m A. f. A vízgyűjtő erdő-borítása a határon túl kiterjedt, a határon belül azonban már csak foltokban található erdő. Az évi csapadékmennyiség 600—1000 mm. 11 Vízgazdálkodásunk számokban
