Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
VI. Vaits Ferenc–Mayer László: Vízfolyások rendezése, lecsapolások, vízmosáskötések és talajcsövezések
VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE, LECSAPOLÄSOK, VlZMOSÁSKÖTÉSEK 155 1. táblázat folytatása V í z v i d é k VízSorszám Vízvidék megnevezése Vízgyűjtőterület, km2 Megye Vízügyi Igazgatóság Országrész <5 •o «J CtO & vízgyűjtője a főbe* területén 42 O 0fogadó %-ában VIII. Tisza jobbpart Tisza - nána—Szolnok között 4 914,9 Nógrád Heves Szolnok Közép-Duna völ gyi Közép-Tisza- vidéki Duna— Tisza köze TISZA 6 ,72 IX. Tisza balpart Rakamaz és országhatár között 1 145,7 HajdúBihar Tiszántúli Tiszántúl 0,83 Összesen : 13 272,3 9,58 Mindösszesen : 47 908,3 13,85 liát pl. a II. vízvidéken levő kisebb vízfolyásoknak összesített vízgyűjtő területe viszonyítva a Duna Sió-torokig futó teljes vízgyűjtő területéhez %-ban.) Az adat közelítőleg megmutatja, hogy a vízvidéken lehullott, vízfolyások-összegyűjtötte csapadék milyen mértékben vesz részt a főhefogadó vízjárásnak alakulásában. VÍZRENDSZEREK Az előzőkben közölt vízvidékek vízrendszerekre bonthatók. Egyszerűbb, vagy összetettebb voltukat vízgyűjtő területük kiterjedése, domborzati viszonyai, ill. befogadó vízfolyásuk nagyságrendje szabja meg. Jellemző adottságaik ismertetése utón, adataikat a 2. táblázat foglalja össze. A Répce-Rábca vízgyűjtője A szabálytalan alakú vízgyűjtő hatóra Győrtől kiindulva előbb délnyugati, majd éles töréssel nagyjából északnyugati irányba fordul, az országhatárt elhagyva osztrák területen végződik. Az országhatárig a 112 m A. f. magasságról nagyjából egyenletesen a 204 m A. f. magasságra emelkedik, majd az országhatárt átlépve meredeken 860 m A. f. magasságot ér el. A főbefogadó Répce-Rábca, az Alpok keleti nyúlványain, osztrák területen ered. A vízgyűjtő altalaja kisebb részben láp- és tőzeg-talaj (Hanság vidéke), nagyobb részben folyami hordalék és öntés-talaj (Rába környék), s egy részében hegyvidéki erdő- talaj. A vízgyűjtő alsó felében az erdő kevés, Kapuvár tájékán már kisebb-nagyobb erdőfoltok találhatók, míg a felső szakasz eléggé erdős. A főbcl'ogadó Répcét, a Kis-Rábával való egyesülésétől Rábcának nevezik. Répcelaknál a Répcét árapasztó köti össze a Rábával, ezért Répcelak alatt a Répce mesterséges, szabályozott vízhasznosító csatornának tekinthető. Répcelak felett számos mellékvízfolyás ömlik a Répcébe, míg Répcelak alatt csupán a Kőris-patakot fogadja magába. A vízgyűjtő országhatárig terjedő részén az évi csapadékmennyiség 600—850 mm, a határon túl pedig eléri a 900 mm-t is.
