Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
folyószabályozás es a Balaton szabályozása 149 A tiszai árvizek visszaduzzasztó hatásának megakadályozására torkolati táblás- zsilip épült, majd a torkolati szakasz hajózhatóvá tételére 1942-ben a zsilip mellé megépült a mezőtúri árvízkapu 12 m nyílásszélességgel. A békésszentandrási duzzasztás Túrkevéig hat fel, de a főcsatorna jelenleg csak Mezőtúrig hajózható, mivel a Mezőtúr feletti szakasz feliszapolódott. A Maros A magyar szakasz hossza 50 km, ebből közös magyar—román határszakasz 21 km. Itt a meder szétágazó, alsó-szakasz jellegű. Az erősen mozgó laza anyagú partok között sok a sziget, középzátony. Lejjebb, a magyar szakaszon a szabályozási munkák hatására a folyó már beágyazottabb, középszakasz jellegű. A hullámtér átlagos szélessége 700— 800 in. A kisviz esése az országhatártól Makóig 16 cm/km, Makótól lefelé 20 cm/km, az alsó torkolati szakaszon pedig már 47 cm/km. A Maros leghordalékosabb folyóink egyike. Hordalékanyaga a fincmszemű agyagos részecskékkel kevert homok. Jég járása nem veszélyes. A folyó zajlása egy-két nappal megelőzi a Tiszáét. A folyószabályozási munkák során a folyó magyarországi szakaszán 13 átvágás készült, a medernek 36 km-rel való megrövidítésével. A középvízi szabályozási munkák keretében eddig 11 870 fm hosszban épült partbiztosítás. Kisvízi szabályozás során összesen 6 km hosszban végeztek mederrendezést. A szabályozási müvek kőből, ill. rakatos rőzséből épült párhuzamművek, sarkantyúk, iszapoló rőzsesövénvek, lábazati kőhányésból, kőburkolatból és rőzseterítésből álló partvédő-művek. Rendszeres hajózás nincs, csupán a közép- és nagyvizek idején szállítanak folyószabályozási követ és rozsét. A Maros Makó körüli szakaszán rendszeres homokkitermelés folyik, melynek évi mennyisége 60 000 m3-re tehető. A BALATON A Balaton Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava. Vízfelülete a közepes vízállásnak megfelelő 105 m A. f. szintben kereken 600 km2. A tó hossza 77 km, legnagyobb szélessége 14 km, legkisebb szélessége 1,5 km. A tó Ny—DNy—K—ÉK-i irányban húzódik. Somogy megyei (köznyelven déli) partjának hosszúsága 74,8 km, Veszprém megyei (északi) partjáé 120,3 km, partvonalának összes hossza 195,1 km. Átlagos mélysége a közép-vízszint alatt mérve 3 m ; legmélyebb a tihany—szántódi szorulatban, ahol megközelíti a 11 m-t. A Balaton vízgyűjtő területe 5775 km2. Legjelentősebb táplálója a Zala folyó. A déli part általában sík, a part anyaga agyagos homok, a parti medersávé finom homok. Az északi part agyagos, s a parti medersáv híg iszaplera kodás. A déli parton mintegy 20 km, az északin 90 km hosszúságban nádas húzódik a part előtt. A nádas szélessége 20—100 m, illetőleg 30 — 300 m között változik. A jellemző siófoki vízmérce adatai : 0 pont magassága 104,09 m A. f. 1947—1956. évi KV 22 em várható KV 30 cm 1947—1956. évi KÖV 78 cm várható KÖV 80 cm 1947 —1956. évi NV 155 cm várható NV 130 cm LKV 22 cm — 1949. XI. 2-6. LNV 155 cm - 1947. IV. 10. A balatoni vízszinteket az időjárási tényezők mellett döntő mértékben befolyásolja. a siófoki leeresztő zsilip útján való helyes vízgazdálkodás. Az ennek figyelembevételével várható szélső- és középvízállás-értékeket ezért tüntettük fel a mért értékek után.
