Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása

138

VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZAMOKBAN

21. táblázat

A magyarországi Tisza-szakasz fontosabb gázlóinak tájékoztató adatai

Sorszám

Gázló neve

Folyó km-töl folyó km-ig

Mélység,

dm

Megjegyzés

í.

Tiszadobi

502—503

19

Az 1—11 sz. gázlók adatai a

2.

Sulymosháti

493—494

20

tiszafüredi —139 cm (1959.

3.

Kisfaludi

490—491

19

X. 2.) vízállásra vonatkoz4.

Tiszapalkonyai

495—496

19

nak. Gázlórendezés folya5.

Tiszatar ján— Ortói

478—479

5

matban

6.

Tiszakeszi—rigósi

473—474

7

7.

Ároktői

457—459

8

8.

Csegei—ré val atti

455,5—456

11

9.

Dorogmai

448—449

12

10.

Bábolnai

443—444

9

11.

Buláti szigeti

440,5—441

5

12.

Tiszafüred híd alatti

433—434

17

A 12—22. sz. gázlók adatai a

13.

Aranyosi gázló

420—421

15

tiszafüredi —139 cm és a

14.

Pervát sziget feletti

413—414

16

szolnoki —162 cm (1959.

15.

Pervát sziget alatti

412—413

18

X. 2.) vízállásra vonatkozIß.

Taskonyi híd feletti

402—403

20

nak

17.

Taskonyi híd alatti

401—402

15

18.

Makkosi

386—387

17

19.

Tiszasülyi

382—384

20

20.

Monostori

367—368

18

21.

Dobai

354—355

19

22.

Király szirti

325—326

17

23.

Karajenő

'

299—300

20

A 23—26. sz. gázlók adatai a

24.

Tiszaugi híd feletti

266—267

17

szolnoki —162 cm és a

25.

Gyovai sarok feletti

253—254

18

csongrádi —132 cm (1959.

26.

Gyovai sarok alatti

252—253

19

X. 2.) vízállásra vonatkoznak

Kisvízi szabályozás eddig nem volt. A tiszalöki vízlépcső duzzasztási szakasza Dombrádig (601 fkm) állandóan hajózható, számottevő hajóforgalom azonban eddig nem alakult ki, kitűző szolgálat sem működik. A közeljövő feladata a hajózási lehetőségeknek kiterjesztése Záhonyig (637 fkm) mederrendezési munkákkal, a távolabbi program a folyónak Vásárosnaményig (696,2 fkm) való hajózhatóvá tétele lehet.

*

2. A Tokaj—Tiszafüred közötti 116,4 km hosszú folyó-szakasz (550—433,6 fkm) medre eléggé beágyazott, közép-szakasz jellegű, a Sajó-torok alatt ' azonban a meder zátonyképződésre hajlamos a lerakódó Sajó-hordalék miatt, s ez a folyamat a meder egyidejű elszélesedésével csaknem Tiszafüredig tart.

A kanyarulatokban a partok erősen szakadnak. A tiszalöki vízlépcső megépítése előtt az átlagos kisvizszin-esés a Bodrog-toroktól Tiszalökig kereken 8 cm/km volt. Tiszalöktől Polgárig 1 — 2 cm, innen tovább Tiszafüredig ismét 8 cm a km-kénti esés.

Az árvísszin esése Tiszalökig 3 cm/km, Tiszalök— Tiszadorogma között 7 — 8 cm/km, innen lefelé Tiszafüredig 3,5 cm/km.

Az átlagos mederszélesség telt medernél 230 m, a 0 víz síkjában 140 m körül van.

A partok magassága a, 0 vízszint felett 5—6 m között van.

A folyó a Sajó-torok feletti szakaszén finom iszapos homok hordalékot szállít, aminek egy része a Tiszalök feletti szakaszon, a duzzasztómű hatására a mederben lerakódik. Különösen nagy a feliszapolódás a Keleti Főcsatorna torkolata környékén.