Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
folyöszabalyozas és a Balaton szabályozása 139 A Sajó folyóból homokos-kavicsos hordalék kerül a Tiszába, és komoly mértékben feltölti a medret. Ennek következményeképpen Tiszafüredig hajózási akadályt képező sok i'ossz gázló keletkezik. A jégjárás a tiszalöki duzzasztó miatt rejt veszélyt magában. A Bodrog-to rokkan és alatta a jég megáll és esetenkint torlasz, is képződik, aminek hirtelen megindulása a duzzasztóművet veszélyeztetheti. A jolyóba beépített nagy műtárgy az 5243 fkni-ben levő tiszalöki duzzasztómű, erőmű és hajózsilip. 1951 — 54. években épült meg a duzzasztómű 3x37 m-es nyílás-szélességgel. A duzzasztótáblák háromövű szekrényes tartók (6 m-es), a tetejükön 2 m-es billenőtáblával. Mozgatásukat gépi erő végzi. A duzzasztómű küszöbmagassága 86,50 m A.f. Maximális duzzasztási vízszint 94,50 m A.f., amit egészen kivételes esetben még 20 cm-rel meg lehet emelni. Előállítható vízlépcső 0—720 cm. Az erőmű 3 egységből (Kaplan-turbinákból) áll. 1956-ban üzemelt először 1 egységgel. 1959-ben már mind a három turbina működött. Az erőmű kapacitása 12 MW. A hajózsilip hasznos mérete 85x17 m. Az előcsatoma küszöbmagassága 90,50 m A.f. Az utócsatoma küszöbmagassága 84,00 m A.f. A kamara fenékmagassága 84,00 m A.f. A 0 pont magassága 90,00 m A.f. A kamara mélysége 11,30 m. Egy átzsilipelés 20 percig tart. A hajózsilip 1958 óta üzemel. A folyószabályozási munkák ezen a szakaszon 1846-ban indultak meg a tiszadobi átmetszéssel. Ezzel kezdődött meg az egész Tiszára kiterjedő szabályozás. A nagyvizi szabályozás során a Tokaj-tiszafüredi folyó-szakaszon összesen 15 átvágás készült 25 km hosszon. A lemetszett kanyarulatok hossza 111,3 km. A leghosszabb — 8,198 m-es átvágás az 55-ös számú ún. tiszadobi átvágás volt. Az. itt átvágott kanyarulat hossza kereken 33 000 m. Az. átvágások jól kifejlődtek, mert a meder anyaga laza volt, a partok megkötése hiányában azonban, a jól beágyazódott meder elfajult. Középvízi szabályozási műveket kellett építeni a medervándorlás megakadályozására, de azokat is elsősorban az árvédelmi töltések és belsőségek, valamint a folyó mentén beépített műtárgyak, létesítmények védelme érdekében. A Tokaj—tiszafüredi folyó-szakaszon eddig 28 kanyarulatot kötöttek meg partvédő-művekkel, ezek összes hossza 37,9 km. A partvédő-művek rőzsepokrócos, lábazati kőszórásos kivitelben, ill. 6 — 8 m3-es ködepóniaként épültek. A padka feletti partoldalt kőburkolattal biztosították. Az elszélesedett meder-szakaszoknál a hajózás érdekében kisvízi szabályozási művek épültek. Tokaj — Tiszafüred között 10 helyen végeztek mederrendezést, összesen 20,4 km hosszban. A kisvízi szabályozási művek: kő- és rőzsesarkantyúk, vezetőművek, iszapoló rőzsesövények, valamint gázló kotrások. A tiszalöki duzzasztómű megépítésével a Tiszalök feletti Tisza-szakasz egészen Dombrádig hajózhatóvá vált. Alatta a Tiszafüredig terjedő mintegy 50 km hosszú folyószakaszon a Sajó-hordalék miatt sok a rendezésre szoruló rossz gázló. 3. A Tiszafüred—Csongrád közötti 181 km hosszú folyó-szakasz (433,6—252,6 fkm)» mélyen beágyazott medrű, közép-szakasz jellegű, a kanyarulatokban nagy mélységekkel. A mederben agyag padok és homokrétegek váltakoznak. A lazább szerkezetű meder- szakaszok medervándorlásra hajlamosak, a folyó több helyen kiszélesedik, s a domború partok előtt széles parti zátonyok képződnek. A kis vízszin esése Tiszafüredtől a Nagykörű alatti ún. Pityókái átmetszésig (158 fkm) 5 cm/km, innen tovább Csongrádig 3 cm/km. Árvízszin esés Tiszafüred—Szolnok között 3,5 cm/km, Szolnok—Csongrád között 2,5 cm/km.
