Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
122 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN A Duna jég-beállásának adatai 7. táblázat Folyam-szakasz A jég előfordulásának gyakorisága az évek %-ában Beállás gyakorisága az évek %-ában Jégmegállási jellemző. A befagyás tartama a jég-előfordulás %-ában Pozsony—Budapest 92—95 32—42 30—40 Budapest—Dunaföldvár 95 56 40—50 Dunaföldvár—Mohács 91 64 60—70 A Dunaföldvár alatti szakaszon (1560—1433 fkm) a meder anyaga üledékes kőzetekből áll. Úszódnál (1524 fkm) még aprószemű kavics, alatta már durvaszemű bomolc és agyag található. A hordalékban is Úszód felett van még aprószemű kavics, lejjebb csak homok és iszap. A hordalékhozam-mérések eddigi eredményei azt mutatják, hogy a magyar Közép- és Aldunán a lebegtetett és a görgetett hordalék aránya megközelítőleg azonos, és így végig van görgetett hordalék. A Dunaföldvár alatti szakaszon a folyam a hordalékot általában feldolgozza, tehát feltöltődés vagy mélyülés szempontjából egyensúlyban van (5 — 6. táblázat). J égviszonyok A Duna vízgyűjtő-területe felett három uralkodó légáramlat áll egymással örökös küzdelemben : az óceáni, amely nyugatról, a mediterrán, amely a Földközi-tenger felől hozza az enyhe, páradús felhőket és végül a kontinentális, amely a szárazföld belsejéből hozza télen a hideg, száraz levegőt. A Dunán az esetek 75%-ában nyugatról érkezik a felmelegedés, így a jégzajlásos árhullám hideg levegőtömegeket, még szilárd, kemény jégtakarót talál maga előtt. A jégtáblák útjukban akadozva — elsősorban a szabályozatlan szakaszokon — több méterrel a vízszint fölé érve, sokszor fenékig rakódva jégtorlaszt alakítanak ki. Az érkező víztömeg nem tud lefolyni, megduzzad, és bekövetkezik a jeges árvíz. A Duna jégjárésának jellemző időszakai (1900—1901. és 1956 —1957. telek közötti 56 évre vonatkoztatva) a Pozsony—Dráva-torok közötti szakaszon : A jég legkorábbi megjelenése A jégmegjelenés átlagos időpontja A beállás legkorábbi időpontja A beállás átlagos időpontja A jég felszakadásának átlagos időpontja A jég felszakadásának legkésőbbi időpontja A jég eltűnésének legkésőbbi időpontja A jeges napok száma átlagosan A jeges napok száma, maximum A befagyás tartama átlagosan A befagyás tartama maximumban XI. XII. XII. I. II. 14—16. 28 — 1. 1. 6 — 14. 9—15. 12 — 18. III. 20—22. III. 22 — 27. 31 — 45 90—99 23—38 nap 80—89 nap A jégmegállási jellemző viszonyszámnak Budapest, főleg pedig Dunaföldvár alatti rendkívül nagy értéke élesen rávilágít a szabályozás hiányára és egyben okát adja a gyakori, súlyos jeges árvizeknek (7. táblázat). A Budapest alatti magyar Duna-szakasznak jégmegállás és torlasz-képződés szempontjából veszélyes szakaszai : kulcsi kanyar (1595—1592 fkm), Apostag—Dunaegyháza—Dunaföldvár között (1571 —1560 fkm), hartai középzátony (1545 fkm), Paks—zádori sarok (1533 fkm), Uszód-sziget (1522 fkm), Fájsz (1510 fkm),
