Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
62 már egy csapadék-letolyásmodellbe táplálhatók, hogy ezáltal méretezési árhullámokhoz jussunk [UNESCO 1967], A csapadék-időfOggvények segítségével történő.eddig ismertetett térozóméretezási eljárásoktól eltérően abban az esetben, ha árviz idején kell egy tározó optimális üzemrendjét meghatároznunk, akkor a tározóba való hozzáfolyás időfüggvényeit meghatározó, észlelt csapadékadatokat közvetlenül egy számológépben tárolt matematikai csapadék-lefolyásmodellbe kell táplálni. Az egész vízgyűjtőre kiterjedő csapadékészlelés és ugyanakkor a maximális időnyerés szempontjából egyaránt nagyon kedvezőnek tűnik a radaros csapadékészlelés alkalmazása. XV.3.1.3 A méretezési árhullámok előállítása egységnyi árhullám-áthelyezéssel Ebben a szakaszban a IV.3.1.1 szakasz táblázatának 3.pontjában említett témakört tárgyaljuk. A hidrológiai információnak hidrológiailag összehasonlítható szomszédos vízgyűjtőkből a gát szelvényéhez tartozó vízgyűjtőre való átvitelét gyakorlati példával, az egységnyi árhullám módszerének alkalmazásával mutatjuk be. a) A_£eladat Adottak: 1. A Fulda vízgyűjtőjének 4 vizmérceszalvényóben észlelt vizhozam—időfüggvény 2. Az ott észlelt árhullámokhoz tartozó csapadék-idő - függvények és bizonyos mértékű információk a hóolvadásról 3. A XV.5/b. ábrához hasonló, meghatározott előfordulási valószínűségű szélsőséges csapadék-időfüggvé- nyek a Fulda vízgyűjtőjén tervezendő árvízi tározó gátszelvényére vonatkozóan 4 A Fulda vízgyűjtőjében tervezett tartozó vízgyűjtőterület nagysága árvizi tározóhoz
