Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
63 Meghatározandó! A gát szelvényére vonatkozó 100 éves méretezési árhullám (a gát szelvényére vonatkozóan nincsenek vízhozamadatok) . Minthogy a gát szelvényére vonatkozóan nincsenek észlelt vizhozam-időfüggvények és minthogy ugyanazon a vízfolyáson sem a gát szelvénye fölött, sem alatta nincs vizmárce, a méretezési árhullám értelemszerűen csakis úgy állítható elő, hogy a szomszédos területeken meglévő hidrológiai információkat átvisszük a gát szelvényére. Minthogy ezekre a szomszédos területekre vonatkozóan mind árhullám-időfüggvények, mind a hozzájuk tartozó csapadék-ldőfüggvények rendelkezésre állnak, a nemzetközi gyakorlatban is nagyon kedvelt egységnyi-árhullám-eljárás alkalmazása ajánlható. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy más csapadék- lefolyási modelleket nem lehetne alkalmazni.) b) A_me2oldás_útJa Először is lehetőleg sok árvizészlelésből és hozzátartozó csapadékadatokból a 4 mérceszelvény mindegyikéhez elő kell állítani az egységnyi árhullámot. Ennek módját számos szakirodalmi közlemény ismerteti [pl. LAUTERBACH 1965; SCHRÖDER 1971;SIEKER 1972; SCHULTZ 1967(b)], Az ugyancsak bemenő adatként igényelt hóolvadási vízmennyiségekre 4 meteorológiai megfigyelöállomás hóvastagság-, vizegyenérták- és hőmérsékleti adataiból következtethetünk . A IV,5. ábrán példaképpen bemutatjuk a Fulda folyón lévő Kámmerzell-i vizmérceszelvényben talált egységnyi árhullámokat, valamint a belőlük előállított eredő árhullámokat, A IV.6. ábrán látható, részben jelentős mértékű ingadozások a SCHULTZ 1967(a)-ben ismertetett programnak a Karlsruhe-i III.sz. Vízépítési Intézetben továbbfejlesztett, most már "szűrőt" is tartalmazó változatával küszöbölhetők ki.
