Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Biológia B.-t szokás meghatározni. A szennyvíztisztítási technikában a lebontandó szerves anyag mértékéül szolgál. Általában nem azonos a kémiai O-fogyasztással. Biológia. Az élet tudománya és az életről, az élőlényekről szóló tudományos ismereteink összessége. Az egyetemes B. a biológiai tudományok: az alaktan (morfológia), az élettan (fiziológia), a környezettan (ökológia), a származástan (filogenetika és ontogénia), az örökléstan (genetika), a rendszertan (szisztematika) összessége. A kutatás tárgya szerint a B. négyirányú: növénytan, állattan, mikro-B. és embertan. Alkalmazási, ill. kutatási területe szerint a B. tovább tagolható. Ilyen területe a B.-nak pl. az alkalmazott — mikro-B., az állatkórtan, a -<- hidro-B., a ->- hal-B., a halászat-B. stb. Biológiai csepegtetőtest. A ->- biológiai szennyvíztisztítás egyik legelterjedtebb műtárgya. A B.-re szakaszosan v. folyamatosan bocsátott, mechanikailag tisztított szennyvíz cseppek82 Porgo permetező ■'( Segner-kerék) Biológiai csepegtetőtest :re bontva és levegővel keveredve jut a biológiai tisztítást végző mikroorganizmusokkal érintkezésbe. Vannak -► kis terhelésű, és nagy terhelésű, valamint torony-csepegtetőtestek. Biológiai derítés Biológiai szennyvíztisztítás Biológiai egyensúly. Valamely életteret (biotop) benépesítő élőlények összessége, ill. állapotviszonyuk, mely az adott helynek és a rajta (benne) élő szervezeteknek is •— az alkalmazkodás következtében — megfelel. A B. tartóssága elsősorban a környezet és a körülmények állandóságától függ. A B. tehát nem merev állapot, hanem labilis ingadozás egy átlagérték körül, mely mindaddig fennáll, míg a környezeti tényezők lényegesen meg nem változnak. Az egyensúlyt változatos, hosszabb-rövidebb ttzákaszokban ismétlődő folyamatok tartják fenn. A B. megbomlását okozhatja némely fajok lirtvaziószerű betörése ás. Irodalom : Thienemann, A.: Arch. Hydrobiol. 35, 267 — 285. 1939; Maucha R.: Magyar Bioi. Kút. Műnk. 14, 192 — 230. 1942; Sebestyén 0.: Bevezetés a limnológiába, Akad. Kiadó, Bp. 1963; Törő: Általános biológia, Bp. 1966; Bálint: Az öröklés- és származástan alapjai. Bp. 1967; Mezőgazdasági Lexikon, Bp. 1958. Biológiai folyamatábra. Hawkes (e.: hóksz) nyomán az eleven iszapos és csepegtetőtestes rendszerben a táplálék és az organizmus egymásrahatását ábrázolja. Biológiai hártya. 1. A szennyvíztisztítás során a -»• biológiai csepegtetőtest töltőanyagára telepedett mikroorganizmus alkotta hártya. A hártya vastagsága a tápanyagellátás függvénye. A túlvastagodást, a töltőanyag el- tócsásodását az endogén légzés és a makrofauna akadályozza. 2. A víztisztításban alkalmazott lassúszűrőkben a szűrőágyazat legfelső szintjén keletkező hártya, amelynek a víztisztítás folyamatában a mechanikai hatáson felül bizonyos bak- tericid hatása is van. Biológiai hullámvédelem Élő partvédelem Biológiai mangántalanítás. A mangánbaktériumok, az ún. mangántároló algák (Clo- nothrix fusca, Crenothrix manganifera, Leptothrix schracca stb.) telepítésével végzett szennyvíz- tisztítás. A baktériumokat, ill. az algákat a zárt gyorsszűrők felületére telepítik. Ezek a baktériumok és algák képesek a mangánt a vízből kivonni, testükben építeni és ezzel a vizet man- gántalanítani. A mangántalanító hatás csak biológiai, tehát a vizet klórozni nem szabad, mert a klór a baktériumokat és az algákat elpusztítaná. Biológiai produkció -» Produkció-biológia Biológiai szennyvíztisztítás (biológiai derítés, mesterséges biológiai szennyvíztisztítás). A -* szennyvíz tisztítása élőlények, rendszerint mikroorganizmusok közreműködésével. A szennyvizek kémiai és mechanikai tisztítása csak a szennyező anyagok bizonyos koncentrációja fölött lehetséges. A híg oldatokat biológiai úton, Biológiai szennyvíztisztító torony,
