Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

B

Bioszlntézis a kérdéses anyagot felvevő v. átalakító mikro­organizmusok segítségével lehet megtisztítani. Három fő rendszere ismeretes: diszperz-rendszerű B., midőn az élőlények a vízben szuszpendáltak (pl. levegőztetett szenny víztó); pelyhes rendszerű B., midőn a mikrobák pelyhes közegben, ún. ,,iszap”-ban helyezkednek el (pl. aktivált isza­pos eljárás); kártyás rendszerű B., midőn a mikro­organizmusok szilárd felületen megkötött hár­tyában élnek (pl. csepegtetőtest). Irodalom. Benedek P.: Házi szennyvizek tisztítása. Bp. 1964; Ábrahám E,: VITUKI Tanúim. Kút. Eredm. 14, 1—22. Bp. 1964; Imhoff, K.—Fair, G. M.: Sewage treatment. New York. 1940; Eckenfelder, W. W.jr.—O’Connor, D.J.: Biological waste treatment. Oxford. 1961; Öntözés szennyvízzel. Szerk. Balogh J. Bp. 1964. Biológiai szenny víz vizsgálat. A szenny-, víz élővilágát vizsgálja, mert a szennyvízben élő szervezetek milyensége a szennyezettség mértékétől és a bomlás folyamatának előrehala­dottságától függ. Az élő szervezetek jellege miatt a szennyvíz az ún. szapróbiarendszerbe sorolható. Az ennek alapján megállapított szennyezettségi szakaszok: 1. Antiszaprób zóna, a teljes élettelenség szakasza, rendszerint ipari szennyvíz mérgező hatása következtében. 2. Hi- perszaprób zóna, a hígítás- és rothadásmen­tes szennyvízre jellemző túlszennyezett állapot. 3. ->- Poliszaprób zóna a szennyvíz lebontásá­nak kezdeti szakasza. 4. -*■ Mezoszaprób zóna az élénk lebontás szakasza. 5. Oligoszaprób zóna a szennyeződést leküzdött, már csak kis­mértékben szennyezett felszíni víz jellemzője. Biológiai szűrő -*• Lassúszűrő Biológiai terhelés. A csepegtetőtest töltő­anyagának 1 m3-ére bocsátott szennyvíz bio­kémiai O-igényének g-ban v. kg-ban kifejezett napi mennyisége. Biológiai termelés Produkció-biológia Biológiai tűréshatárok Víztűrés Biológiai védelem. A földrézsűknek v. víz­mosásoldalnak megkötése növényekkel, bok­rokkal, fákkal. Biológiai vízelvezetés Párologtató fásí­tás Biológiai vízminősítés. A vizek minőségé­nek megítélése élőlények jelenléte v. reakciói alapján. A környezettani módszerek a vizekben található élőlény-populációk minőségi és meny- nyiségi analízisével, az élettani módszerek pedig a vízmintában tenyésztett élőlények viselkedése alapján végzik a B.-t. (-*- Fjerdingstad, — Knöpp, Pantle és Buck, — Patrick, Ze- linka és Marvan B.-i módszere; -*• Bringmann és Kühn biomassza-indexe és toxikológiai teszt­jei; — Daphnia-teszt, — Gabriel R—P—C- rendszere, Horasawa-féle szennyeződési index, -» Knöpp-féle A-Z teszt, -*• Kothé faj­hiányfogalma, Prát csírázási próbája, Szap- robionta-rendszer) (-*■ Teszt) Biológiai vízszennyeződés (önszennyeződés, önszennyezés). Minden természetes és mester­séges vízben végbemenő folyamat, melynek során a mineralizált állapotban levő növényi tápanyagokból a fotoszintézis közbeiktatásával szerves anyag keletkezik, ami — emberi meg­ítélés szerint — a kérdéses vizet szerves anyaggal „szennyezi”. Ha a lebontás kisebb, mint az építés, az üledékben nagy mennyiségű szerves anyag halmozódik fel (eutrofizálódás), ami a B.-t fokozza. Biológiai vízvizsgálat. Az — ivóvíz, ill. fürdővíz B.-a. Biomassentiter -► Bringmann és Kühn bio­massza-indexe Biomassza. Az életközösségben található -»■ pillanatnyi állomány mértéke: a terület- v. térfogategységre eső élő szerves anyag mennyi­sége, súlya v. térfogata. (-* Népességsűrűség) Biomassza-index Bringmann és Kühn biomassza-indexe Biometeorológia. Az időjárás-tudomány élőlényekkel foglalkozó ága. Tárgya az idő­járás és az éghajlat hatásának vizsgálata az élővilágra. Biontológia. A -*■ biológia speciális része, mely az élőlények viszonyait kutatja. Ágai: az egyedi biológia (idiobiológia), tárgya az egyed, ill. faj; a közösségi biológia (szimbiológia), tárgya az életközösség és az őslénytan (paleobiológia), tárgya az élőlények és életmódjuk alakulásának vizsgálata a földtörténet különböző koraiban. Biostabilizátor. A házi szeméttel kevert, kirothadt szennyvíziszap komposztálási, ^terje­dési idejét megrövidítő szerkezet. Irodalom. Benedek P. : Házi szennyvizek tisztítás^. 1964. Biosz-anyagok -»• Növekedési tényezők Bioszeszton -*- Szeszton Bioszfaktor -*• Növekedési tényejpk Bioszféra. A szerves élet szférája. A Föld B.-ja a szilárd kéreg (litoszféra) felső része, az ún. málláskéreg (pedoszféra), a légkör (atmosz­féra) alsó része (troposzféra) és a vízburok (hidroszféra). Vastagsága kb. 15—16 km. A B. jellegzetes szféraként kapcsolódik a földrajzi burokhoz, és nagy jelentőségű tényezője a táj alakulásának. Külön szokás említeni az emberi társadalom gazdasági terét, az ún. kidtúrszférát mint a B. részét. Bioszintézis. Az élőlények anyagfelépítő tevékenysége, ill. az ezzel kapcsolatos életjelen­83

Next

/
Thumbnails
Contents