Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízügyi ágazat

A bevételeket elsősorban az alábbi célokra használja fel:

a vízgazdálkodás (víztakarékosság, vízminőség-védelem, vizek kártételei elleni védelem stb.) eredményességének növelését szolgáló vízimunkák és vízi létesítmények megvalósításának, fenntartásának, fejlesztésének, korszerűsítésének és műszaki fejlesztésének támogatására;

a vízkészletek feltárásával, meghatározásával és hasznosításával kapcsolatos munkálatok támogatására ;

a vízgazdálkodás során felmerülő előre nem számítható kockázat részbeni fedezésére;

az egyes közcélú vízgazdálkodási feladatok bevételeinek és kiadásainak kiegyenlítésére.

A V. gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a V. Intézőbizottsága és a V. Kezelősége látja el. A bevételek beszedését és a magadott célra való szabályszerű felhasználást a V. Kezelősége ellenőrzi.

Vízügyi ágazat. I. A V. a vízgazdálkodási tevékenységet és az ennek irányítására, gazdasági igazgatására szolgáló funkciókat magába foglaló népgazdasági ágazat. A társadalmi munkamegosztás és a szocialista bővített újratermelés folyamatában azonos tevékenységet kifejtő gazdálkodó egységek a gazdasági funkciók differenciálódása következtében a népgazdaságon belül elkülönült egységet, nép- gazdasági ágat alkotnak. Ilyen népgazdasági ág pl. a „mezőgazdaság, erdőgazdaság és víz- gazdálkodás”. Az egyes népgazdasági ágakon belül gazdasági igazgatási szempontból önállósult és elkülönült tevékenységi főcsoportok pedig a népgazdasági ágazatok, ezek között van a V. is.

A népgazdasági ágazat, így a V. is, gazdaság- politikai, ill. gazdasági igazgatási fogalom, amely az azonos tevékenységet — a vízgazdálkodást — fogja át, függetlenül attól, hogy e tevékenységet folytató szerv (állami vállalat, intézet, intézmény, szövetkezet stb.) milyen szervezeti alárendeltségben működik. Ezt a gazdaság-szervezési fogalmat bizonyos mértékig metsző fogalomkör az azonos felügyelet alatt, egymással szervezeti kapcsolatban álló állam- igazgatási és gazdálkodó szervek összességének, az államigazgatási ágazatnak (szakágazatnak) a fogalma. Míg az utóbbi, így a -*• vízügyi államigazgatás is, az állam szervező és irányító funkcióit végző különböző szervek és szervezetek közötti munkamegosztás alapján kialakult igazgatási tevékenységi köröket, ill. az azonos fő- felügyelet alatt álló szerveket és azok minden

848

tevékenységét fogja össze államigazgatási egységbe, a gazdaságpolitikai értelemben vett ágazat fogalma, így a V.-é a vízgazdálkodási tevékenységet fogja át, az azt ellátó szervek szervezeti beilleszkedésétől függetlenül. Miyel a szocialista államban a gazdasági igazgatás is államigazgatási funkció, a két fogalomkör jelentős azonos területeket fed, főként azáltal, hogy az igazgatási ágazat és a népgazdasági ágazat legfőbb irányító, igazgató és főhatósági funkciót ellátó állami szervei azonosak.

Bár ezek szerint a V. eredeti és alapvető elhatárolása a vízgazdálkodási tevékenység alapján történik, praktikus tervgazdasági és statisztikai okokból a népgazdasági ágazatokba is szervezeteket sorolnak be, a túlnyomó vagy fő tevékenységük jellegének megfelelően. Önálló számvitellel, pénzügyi és jogi önállósággal ui. csak a szervek mint jogi személyek és számadási egységek rendelkeznek, ezért a tervezés és adatszolgáltatás egysége csakis ilyen ágazati rendszer kialakításával biztosítható. Az ágazati elv ezzel a tisztán gyakorlati célzatú tervgazdasági, statisztikai besorolással nem szenved törést, mivel az ágazati gazdaságpolitikai irányítás, a szabályozás és az ágazati ellenőrzési jog az ágazatot jellemző tevékenység által elhatárolt egész ágazatra, szervezeti kapcsolatokra tekintet nélkül kiterjed.

A V.-ba —• besorolás szerint — a következő szervezetek tartoznak: 1. az OVH felügyelete alatt álló egyes vállalatok (regionális vízművek, a folyamszabályozó és a kútfúró vállalatok); 2. a vízügyi költségvetési szervek; 3. a tanácsi felügyelet alatt álló víz-, csatornamű és fürdő- vállalatok ; végül 4. a vízgazdálkodási társulatok. Nem tartoznak viszont a V.-ba az egyéb vízügyi szervek, így pl. a vízügyi tervező és vízépítő vállalatok, amelyeket az építőipari ágazatba soroltak be.

E besorolással szemben az ágazati miniszteri jogkörbe tartozó irányító funkció és felelősség kiterjed a tevékenység alapján elhatárolódó egész V.-ra, nevezetesen minden vízgazdálkodási tevékenységre, így különösen a felszíni és felszín alatti vízkészlet kutatására, feltárására és elosztására, a vizek mennyiségi és minőségi védelmére, a vizek kártételei elleni védekezésre és a vízhasznosításra, az árvíz- és belvízvédekezésre, valamint a helyi vízkárelhárításra, függetlenül attól, hogy e tevékenységeket folytató szerv milyen szervezeti alárendeltségben működik [2038/1967. (VII. 11.) Korm. hat. 4. pont],

II. Az ágazati irányítási jogkört az ágazati miniszter gyakorolja. A V. tekintetében az ágazati miniszter feladatkörét az OVH elnöke látja el