Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízszíntartás lebukó víz romboló hatását a gát közvetlen közeléből távol tartja oly módon, hogy a vízsugarat a gát lábától elirányítja. 2. Szabályozószerv a Pelton-turbina -»• sugárcsövének szája előtt; íves terelőlemeze terheléscsökkenéskor oly mértékben tereli el a vízsugarat, hogy annak csak a kívánt része éri a járókereket. Vízszál. Elemi méretű zárt vízérgörbén és a görbe belsején áthaladó vízrészek pályáinak összessége. Vízszálleválás -► Leválási jelenség Vízszállítás. A folyók, csatornák, csővezetékek, kutak, valamint más vízvezetők és vízadók V.-án valamely kiválasztott keresztszelvényén hosszabb időszakban (év, évszak, hónap) átfolyt teljes vízmennyiséget értjük. Mértéke m3 vagy 1. (-*- Vízhozam) Vízszállítási szerződés. A szolgáltató szerv és a felhasználó fogyasztó között, meghatározott mennyiségű víznek határidőre és ütemezés szerinti szolgáltatására kötött szállítási szerződés. A vízügyi szolgálatban V.-ek: 1. Az öntözési, ill. a haltenyésztési V. (más néven: vízszolgáltatási szerződés). A V.-t a szolgáltató szerv 30 nappal a vízszolgáltatás megkezdése előtt köteles a termelővel megkötni az öntözővíz szolgáltatására az üzemelési év január 15. napjáig, tógazdasági víz szolgáltatására pedig a megelőző év december 1. napjáig a bejelentett felhasználási terv alapján. 2. Az ipari V.-t a -*■ közműtől (szolgáltatásra) vásárolt ivóvízminőségű vízről (vidéken 30 m3/nap, Budapesten 200 m3/nap) már a megelőző év július 1-i bejelentés és a közmű által megállapított víz- kontingens alapján december 1-ig kötelesek megkötni. Vízszennyezettség. A természetes víznek az az állapota, amelybe házi és ipari szennyvíz vagy egyéb szennyanyagok befogadása után kerülnek. A vizet szennyező idegen anyagok lehetnek szervetlen, azaz ásványi eredetűek, pl. konyhasó, gipsz stb., de legtöbbször a V.-et szerves, idegen anyagok okozzák, vagyis olyan anyagok, amelyek a szén vegyületeiből vagy az élőlényekből származnak (pl. fenolok vagy emberi, állati eredetű fekália). Ha ezeknek az idegen anyagoknak a töménysége a természetes vízben egy bizonyos határértéket elér, elszennyezett vizekről beszélünk. Ha a talajvíz árnyékszékek, trágyadombok stb. közelében jól záró agyagrétegekkel a felszínről lefelé szivárgó szennyanyagoktól megvédve nincs, a talaj V.-e is bekövetkezik. Ez történik a szennyvízszikkasztás esetében is. (-*■ Szennyeződés) Vízszennyezés Szennyezés Vízszennyezés korlátozása. Azok az intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy a természetes vízkészletekbe minél kevesebb szerves és szervetlen idegen anyag kerüljön. Ezt célozza a szennyvizek tisztítása is. Víz szervesanyag-tartalma. A vízben oldott anyagok, amelyek a szén vegyületeiből vagy az élőlényekből származnak. Pl. fenolok vagy emberi, állati eredetű fekália. Víz szervetlenanyag-tartalma. Az élettelen, főleg ásványi eredetű anyagok és a szén bonyolultabb vegyületeinek kivételével az ösz- szes többi sók, amelyek a vízben oldva vannak. Vízszerzés (víznyerés). A természetben található felszíni és felszín alatti vízféleségek felkutatása, feltárása, kitermelése és hasznosítása. (-*■ Vízbeszerzés) Vízszigetelés Szigetelés Víz szikesedési hányadosa. A víz kémiai összetételét a szikes talajok képződése szempontjából jellemző viszonyszám. Vízszín. Az álló- vagy folyóvíz medrében, a talajban vagy edényben levő vízfelület. Víz színe. A víz minőségére jellemző optikai sajátság. A V.-nek megjelölésére a következő jelzők szolgálnak: színtelen, sárga, sárgászöld, zöldes, sárgásbarna, barna, vörösessárga. Vízszínesés. A vízfelület lejtése folyásirányban, azaz az egységnyi úthosszra eső vízszintcsökkenés. Kifejezhető %0-ben vagy cm/km-ben. (Értéke a Dunán 5—40, a Tiszán 2—10 cm/km, áradás idején nagyobb, apadáskor kisebb az átlagos értéknél.) Szoros összefüggésben van a V. a sebességgel és a szállított vízhozammal. Vízszínszabályozás. Az a tevékenység, mellyel egy csatornán, csatornázott folyón a víz szintjét meghatározott határok között tartjuk. (-*- Alvízszinttartás, Felvízszinttartás) Vízszint. A vízfelszín magassági helyzete valamilyen hasonlító sík (pl. a tenger nyugalmi szintje) fölött. Használatos a nem szabatos víznívó elnevezés is. Mértékegysége általában: m. A mértékegység mellett mindig meg kell jelölni az alapsíkot is. Mo.-on négyféle szintezési hálózati alapsík használatos: az országos szintezési hálózat alapsíkja, jele: Orsz., a volt Vízrajzi Intézet alapsíkja, jele: VO, a Vásárhelyiféle szintezésből levezetett folyamszabályozási hálózat alapsíkja, jele: F. sz. és a volt katonai földrajzi intézet alapsíkja, jele: katonai. Vízszíntartás. A vízszínszabályozó műtárgyak vízszínének, az átbocsátóit vízhozamoktól 843
