Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

független, bizonyos pontossággal előírt értéken tartására irányuló szabályozó tevékenység. A szabályozás — al- vagy felvízre irányulóan — lehet automatikus vagy kézi. Alkalmazására leginkább a folyamatos vízszállítású vízszolgáltató csatornákban kerül sor.

Vízszintes átfolyású ülepítő Ülepítőmedence

Vízszintes ékpár. Általában tölgyfából vagy akácfából készített 1: 5 — 1: 6 lejtésű két ék, amelyek érintkező felületei simára gyalultak.

Vízszintes művelés -*■ Szintvonal menti művelés

Vízszintes pallójú dúcolás. A talaj megtámasztása pallókkal. Akkor alkalmazható, ha a talaj legalább egy palló szélességének megfelelő mélységig megtámasztás nélkül kiemelhető. A talaj minőségétől függően hézagos vagy hézag nélküli V. készíthető.

Vízszintező -*• Libella

Vízszintjelző műszer (kútvízállás-távjelző). A vízművek kútjaiban, aknáiban, medencéiben kialakult vízszint jelzésére szolgáló, mechanikusan (úszóval), pneumatikusan (búvárharangos) vagy elektromos úton (ellenállásláncos) működő berendezés. Rendkívül sokféle kivitelben készül.

Vízszintkülönbség-regisztráló (differenciálműves rajzoló vízmérce). Két vízfelszín magasságkülönbségének folyamatos meghatározására és rögzítésére szolgáló, két úszóval vezérelt, óraszerkezettel mozgatott, forgódobos különbségképző és -író műszer. A hitelesített műtágyak vízszállításának számításához szükséges nyomómagasság értékének megállapítására használják.

Vízszintmutató -► Libella

Vízszintrögzítés. A folyó hosszabb szakaszán kialakuló és összefüggő vízszintek egy időben való magassági fölmérése. A V. adatainak fölhasználásával ábrázolják a hossz-szelvényben a jellemző -*■ vízállások esésviszonyait.

Vízszinttartó műtárgy. Az a létesítmény, amely a hozzá csatlakozó egyik vízszint magasságát az átbocsátóit vízhozamoktól függetlenül, bizonyos pontossággal szabályozza. A műtárgy al- vagy felvízszinttartó, kézi vagy automatikus működésű lehet. Egy műtárgy egyidejűleg csak egy vízszintet tud szabályozni. Alkalmazására bögézett csatornákban kerül sor.

Vízszínváltozás sebessége. A vízszín magasságának időegység alatti változása. Értéke a vízszíntartás pontosságának fokozásával nagymértékben csökkenthető.

Vízszintes átfolyású ülepítő 844

Vízszolgáltatás. Közvetítő tevékenység a vízbeszerzés bázisa és a vízhasználók között. A V. a víz beszerzését, esetleges kezelését és a vízhasználókhoz (fogyasztókhoz) való juttatását foglalja magában.

Vízszolgáltatási díj. A víztermelő és szolgáltató művek által kiszolgáltatott ivó-, ipari vagy öntözővíz ára. A vízgazdálkodásban is számításba kell venni az értéktörvény, az áru- és pénzkapcsolatok érvényesülését. A V. célja, hogy a felhasználók a víztermelés, tárolás, szállítás és szétosztás összes társadalmi ráfordításait teljesen vagy részlegesen megtérítsék. A V. tartalmazza a víztermelő és szolgáltató üzem közvetlen és közvetett ráfordításait, ideértve a költségek között elszámolt tisztajövedelmi tényezőket is (pl. eszközlekötési járulék), valamint a -*■ vízkészlet-használati díjat.

Vízszolgáltatási görbe. Általában a kiszolgáltatott vízhozam időbeli változását ábrázoló görbe. Permanens változó vízmozgások vizsgálatában a vízhozamnak a vizsgált szelvényben érvényesülő vízmennyiség függvényében való változását jellemző görbe, föltételezve, hogy az összehasonlítási alapul vett, a folyásirányban följebb levő szelvény vízmélysége állandó.

Vízszolgáltatási szabályrendelet. A vízmű hálózatához való csatlakozás, a vízmű fölszerelési tárgyainak használati föltételeit, ill. a vízmű üzemeltetőjének kötelezettségeit szabályozó tanácsi rendelet.

Vízszolgáltatási szerződés -*■ Vízszállítási szerződés

Vízszolgáltatási tanácsrendelet -*• Tanácsrendelet

Vízszökés. Csatornán, műtárgy zárószerkezetén, csővezetékein elszökő vízmennyiség, amely a megengedett értékeket meghaladja.

Vízszükséglet. Az a vízmennyiség (vízhozam), amely valamely vízhasználónak rendeltetésszerű, ill. gazdaságos működéséhez szükséges. A V. meghatározásához a -► víznormák (normatívák) is támpontul szolgálnak. (-*■ Vízigény)

Víztakarékosság. A vízhasználó üzem- szervezési, műszaki intézkedéseinek összessége avégett, hogy a vízhasználó rendeltetésszerű, ill. optimális üzeme mellett vízigénye a legkisebb legyen. A mennyiségi vízvédelem alapelve. Eszerint mind a vízigények teljesítésekor (víz- használat engedélyezésekor), mind pedig a vizek felhasználása során csak a műszakilag és gazdaságilag valóban szükséges vízmennyiséget szabad igénybe venni, ill. felhasználni (Vt. 12. §, vhr. 17—18. §). (-*• Víznorma, -<- Vízigény)