Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízrendezés tói az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, majd 1952-től a VITUKI egyik osztályaként működik. (— Vízrajzi Szolgálat) Vízrajzi magasság. A Vízrajzi Osztály által a főfolyók mentén 1890—1916 között végzett elsőrendű szintezés magassági értéke. Vásárhelyi Pál 1843-ban összeállított „Magyar- ország Esetmérési Térképé”-ben határozta meg először, Adria fölötti magasságban — bécsi lábakban — hazánk valamennyi folyójának magassági adatait. Vásárhelyi ezzel a térképpel megvalósította az országos egységes alapsíkot az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatva. Ezért nevezik e vízrajzi szintezésekkel meghatározott magasságokat Vásárhelyi-féle magasságoknak. Az 1887-ig megszervezett folyammérnöki hivatalok szintezése, mely megelőzte a Vízrajzi Osztály századvégi nagy szintezési munkálatait, a Vásárhelyi-féle szintezés több alappontját használta kiinduló magasságul. Ezáltal a régi szintezések minden hibáját átvette, és különböző alapsíkok tömegét hozta létre. A Vízrajzi Osztály, ill. később a Vízrajzi Intézet vezetői a 90-es években már világosan látták, hogy a XIX. szd. eleji szintezések nem felelnek meg a kívánalmaknak. Ezért a Vízrajzi Osztály 1890- ben megindította a főfolyókra és a Balatonra kiterjedő szabatos szintezési munkát. A szintezési vonalakon furatos bronz falitáblákat és I.- rendű vízrajzi fix pontokat helyezett el és mért be. A Vízrajzi Osztály szintezése során kialakult magassági rendszer a dunai szintezés alapjául a Budapest—Rákos rendező pályaudvar katonai furatos táblájának, a tiszai szintezés alapjául pedig a szolnoki vasútállomáson levő katonai magasságjegynek tengerszint fölötti magasságát vette alapul. Ezek a magasságok a bécsi katonai fölmérés ki nem egyenlített szintezési értékei voltak. A Vízrajzi Osztály szintezési magasságai és a mai országos felsőrendű szintezés magasságai közötti különbség a Duna jobb partjára, a Budapest—Leányfalu közötti szakaszra, negatív (a VO-értékek alacsonyabbak), majd előjelet változtatva, Nyergesújfaluig rohamosan nő s onnan Pozsonyig + 80—90 mm érték körül hullámzik. Vízrajzi Osztály a Vízrajzi Szolgálat első szervezete, mely 1886-ban kezdte meg működését Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendeletére, Péch József vezetésével. Feladata „a folyamszabályozás, ármentesítés ... érdekében szükséges adatok összegyűjtése ... feldolgozása és közreadása”. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, a vízhozamméréseket (1895), megszervezte a vízjelző szolgálatot s közreadta a Tisza és a Balaton vízrajzi felmérésének adatait. Működésének eredményeiről rendszeresen beszámolt a Vízrajzi Évkönyvekben (1887—). A V. ma, többszöri átszervezés után, mint a VITUKI egyik osztálya működik. (-*• Vízrajzi Intézet) Vízrajzi Szolgálat. A hazai V. 1886-ban kezdte meg működését -► Péch József vezetésével, mint a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium ->- Vízrajzi Osztálya. Gyakorlati feladatait, a vízügyi tervezés számára szükséges adatok szolgáltatását széles körű tudományos megalapozottsággal látta el. Működését a vízmércék 0-pontjainak rögzítésével és az alapponthálózat helyesbítésével és bővítésével kezdte. Kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte a Vízjelző Szolgálatot, az Árvízelőrejelzést (1889—1902) és a Napi Vízjárási Térkép közreadását (1893,1895), amit utóbb a CID (-► Nemzetközi Dunabizott- ság) és a szomszédos államok is átvettek. Megkezdte a medernyilvántartások vezetését, valamint a vízhozam- (1887) és hordalékméréseket (1891). Kiadványainak sorát a tevékenységéről beszámoló Vízrajzi Évkönyvek (1887), valamint a Tisza és a Balaton vízrajzi adatainak közreadásával nyitotta meg. (A Tisza hajdan és most, 2—4. rész. Bp. 1898—1906.) Az 1920-as években megkezdte a szélesebb körű talajvíz- szint-megfigyeléseket és 1934-ben az országos talajvízszint-megfigyelő hálózat kiépítését. 1928—1948 között -► Vízrajzi Intézet néven, korlátozott munkakörrel mint kutatóintézet működött az FM felügyelete alatt. 1930-ban tervezési csoporttal bővült, melyet utóbb Országos Öntözésügyi Hivatallá szerveztek (1937). Ma, többszöri átszervezés után, lényegesen szélesebb feladatkörű utóda, a VITUKI (— Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) egyik osztályaként működik. Irodalom. Lászlóffy W.: A magyar vízrajzi szolgálat 70 éve. (Beszámoló a VITUKI 1953. évi munkásságáról, 1954. 5—35. p.) Vízrekesztő kőzet -► Víz elhelyezkedése a földkéregben Vízrendezés. Tágabb értelemben minden olyan műszaki beavatkozás, melynek célja a víz szabályozott, károkozás nélküli levezetése, így klasszikus értelemben V. a folyószabályozás, az ármentesítés, a belvízrendezés, a kisebb folyók (pl. patakok) szabályozása, a vízmosáskötés és a lecsapolás. Újabban, a területi szemlélet kialakulásával, V.-en a műszaki és terület- rendezési, valamint az agronómiái beavatkozá841
