Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

B

sításban szükséges kutatások, kísérletek és talaj- mechanikai vizsgálatok költségei, továbbá az olyan bányászati és egyéb feltáró fúrások költségei is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a beruházás területét és helyét pontosan meg lehessen határozni. A B.-et terhelik az előkészítéssel és megvalósítással kapcsolatban jogszabály alapján fizetendő hatósági díjak és illetékek.

A beruházás megvalósításával kapcsolatos költségek : A beruházás megvalósításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció készítésének, helyszínre alkalmazásának költségei (ideértve a házi tervezés költségeit is), továbbá a tervezői művezetés költségei, a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő szanálási (bontási, áttelepítési, zöldkártérítési stb.) költségek, az ingatlan megszerzésével kapcsolatos költségek (vételár, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek, terület-felhasználási díj stb.), az ingatlanátírási illetékek.

Ide tartoznak a felvonulási, kivitelezési, a helyszíni szerelési és a gépalapozási költségek, a szállítási és vámköltség, a használtan beszerzett állóeszköz üzembe helyezéséhez szükséges átalakítási és szerelési költségek, továbbá a vállalatok által költségvetési juttatásból, állami kölcsönből v. hosszú lejáratú bankhitelből megvalósított beruházásoknál eszközlekötés címén az üzembe helyezésig terjedő időre fizetendő beruházási járulékok.

Végül ugyanide tartoznak a beruházás üzembe helyezés előtti próbaüzemeltetési költségei is (termelő üzemekben e költségeket csökkenteni kell a próbaüzemelés során készült termékek és szolgáltatások árbevételének összegével).

Beruházási igazgatási költségek: Ilyen címen a megbízás alapján végzett beruházói feladatokért a megállapodás szerinti díjat, a saját szervezettel lebonyolított beruházásokon pedig a valóságos költséget — legföljebb azonban a B. 1 %-át — lehet elszámolni.

Több létesítményből álló beruházás valamennyi létesítménye költségét külön (az azonosakat csoportos), részletes költségvetésben tervezik meg. A létesítmények és a beruházás egyéb költségeit foglalja össze a beruházás általános (generál) költségvetése.

Beruházás megtérülési ideje. Az az időtartam, amely alatt a beruházott álló- és forgóeszközök értéke a termelési eredmény, vagyis az új érték egy részét magában hordozó társadalmi tiszta jövedelemből megtérül.

A megtérülési idő a beruházások hatékony- sági értékelésének egyik legáltalánosabban haszBeruházás megtérülési ideje 74

nált összetett mutatója. Az egyszeri ráfordítások és az évi társadalmi tiszta jövedelem viszonyát kifejező („abszolút” megtérülési idő) mutató alapján, v. pedig az egymást helyettesítő változatok beruházási és üzemelési költségének kü- lönbözetei alapján („relatív” megtérülési idő) értékelik.

Besajtolás (injektálás). Általános értelemben : valamely folyékony v. plasztikus anyagnak eljuttatása mechanikai hatással a megkívánt beépítési helyre.

A vízügyi építészetben: a különféle anyagok B.-ával rendszerint a termett v. feltöltött talaj, v. az adott anyag teherbíró v. vízzáró képességének növelését kívánják elérni. A régi alapok megerősítését, hibáinak kijavítását, az altalaj szilárdítását szolgáló különleges eljárás. A szemcsés altalajba cementtejet, cementhabarcsot v. folyékony vízüveget és valamilyen sóoldatot sajtolnak (injektálnak) be, sűrűn egymás mellé és rendszerint több sorban a földbe vert csöveken keresztül. A besajtolt anyag telíti a talajhézagokat, csökkenti a talajhézag térfogatát és megkötve nagymértékben növeli a talaj szilárdságát. Repedezett, sziklás altalajok v. falazatok repedéseinek kitöltésére és építmények alatt keletkezett üregek betömésére is alkalmazzák.

Besűrített iszap. Csökkentett víztartalmú szennyvíziszap. A besűrítés már a tölcséres ülepítőkben, az iszapgyűjtőkben kezdődik. Nagyobb telepeken az iszap vizének egy részét külön iszapsűrítőben választják ki. A sűrítőben az iszap rothadásának nem szabad megindulnia. Az iszap sűrítésével csökkenthető a rothasztómedence térfogata.

Beszédes Ferenc (1789—?) vízépítő

mérnök, Beszédes József fivére. Az 1830-as évektől Tolna megye mérnöke, korában neves szakíró.

Beszédes József (1787—1852) vízépítő mérnök, a MTA levelező tagja (1831). A reBeszédes József