Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Beton formkor egyik legkiválóbb mérnöke. 1816— 1825 között a sárvízi Nádor-csatorna megépítésével rendezte a Sárrétet, szabályozta a Siót és a Kapóst, s 1820—1825 között szabályozta a Duna baja—bátai szakaszát és megépítette annak árvédelmi töltéseit a Sárköz ármentesítésére. Harmadik főműve a fehér-körösi Nádor-ma- lomcsatorna, első nagyobb, kizárólag ipari célú csatornánk. Felvetette az Al-Duna-szabályozás gondolatát, és tervet készített egy mély bevágásé, több célú Duna—Tisza-csatornára (1840). Számos kisebb lecsapoló és malomcsatornát épített, s foglalkozott a Tisza-szabályozás kérdésével is (kerecsen—komorói átmetszés terve). A vízerőhasznosítás és a mg.-i vízépítés (öntözés, lecsapolás, kopárfásítás stb.), sőt a komplex vízgazdálkodás elvének nemzetközi viszonylatban is korai úttörője, a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője. Jelentősebb munkáit a Mérnöki Irányzatok c. gyűjteményben adta közre. Irodalom. Károlyi Zs-: Beszédes József élete és munkássága. Bp. 1953. Beszélőváltó. A hordozható távbeszélő-készülékek, valamint a szimplex üzemű URH- rádió kézi beszélőjébe beépített, kéznyomásra működő kapcsoló, amellyel a mikrofonáramkör bekapcsolható. Beszivárgás (beszivárgási elmélet). A csapadékvíz egy része — az éghajlati, domborzati adottságok függvényeként — beszivárog a föld kérgébe. A víz a kőzetek hézagaiban (hasadék, likacs, pórus, járat, üreg) a nehézségi erő hatására lefelé mozog, amíg el nem ér olyan kőzetet, mely nem engedi át. A vízzáró, vízrekesztő kőzet fölött — a kőzet települési viszonyaitól függően — felhalmozódik, v. a lejtés irányában elfolyik, s adott helyeken (forrásokon) ismét a felszínre lép, hogy részt vegyen a víz örökös körforgásában. Ez a csapadékvízből beszivárgó vízféleség a vadózus víz. A felszín alatti vízféleségek legnagyobb része a B. során összegyűlt vadózus víz. Helytelen szóhasználattal -*■ in- filtrációnak is nevezik. Az áteresztő kőzetbe beszivárgó vízhozamnak idő, ill. hely szerinti változását ábrázoló görbe neve: beszivárgási (v. helytelenül: infiltrációs) görbe. (->- Szivárgás) Beszívó szelep -► Légbeszívó szelep Betelepítés. A halászati gyakorlatban: módszer a belvizek halállományának növelésére. Szükség szerint halivadék- v. haltáplálék-szer- vezetek B.-ére kerülhet sor. Betétes oldótartály. A víztisztításkor használt vegyszerek oldására szolgáló, lyuggatott betétládával ellátott tartály. A vegyszert a ládában a rápermetezett víz oldja fel, de oldja a tartályban levő, még nem telített oldat is. Az oldat állandó töménységét kavarómű biztosítja. Betétgerenda (betéttábla). A vízi műtárgyak ideiglenes v. szükség elzárására szolgáló fa- v. vasszerkezet, melyet általában a műtárgy belső javítása végett a műtárgy előtt kialakított hornyokban helyeznek el. B.-t használnak az esetben is —- főleg az árvízvédelmi töltésekbe épített műtárgyakon —ha az állandó zárószerkezet elromlik és a víztartást biztosítani kell. Gyakran üzemszerűen is alkalmazott zárószerkezet (pl. -*■ barátzsilip). A kis zsilipek B.-i 3—4 m fesztávig egyszerű fagerendák, nagyobb méretek esetében 20—30 m fesztávig gerinclemezes, rácsos v. Vierendel-rendszerű, általában kétfőtartós acél B.-k használatosak. A szorosan egymáson fekvő B.-k az átfolyási nyílást határoló falak hornyaiba támaszkodnak. A B.-k vízzárását fa, gumi v. műanyag tömítő- lécek alkalmazásával érik el. A B.-k mozgatása, be- és kiemelése történhet kézzel, csáklyával v. külön erre a célra készített szerkezettel. Ilyen pl. a Derrick-daru. A daru a B.-t a hornyokban történő egyenletes mozgatás végett két felfüggesztési pontban fogja meg v. két gémmel a vezérgerendának nevezett járom közbeiktatásával helyezi el. Betéttábla -*• Betétgerenda Beton. A legelterjedtebb mesterséges építőanyag, mely kötőanyagnak (különféle fajtájú cementek, trasz, puzzolán stb.), adalékanyag75 nak (bánya- v. folyami kavics, zúzott kő, kohósalak, téglatörmelék stb.) és víznek kézi v. gépi keverésével állítható elő. A keverés során először az adalékanyagot és a kötőanyagot szárazon keverik, majd a száraz keverékhez folyamatos keverés közben vizet adagolnak. Az adagolt víz és cement mennyiségét előre meghatározzák. A keverék bizonyos idő után szilárdulni kezd. 28 napos kötés után a B. szilárdsága már csak kismértékben nő. A B. szilárdságát próbatestekkel határozzák meg. Ezeket 28 napos korukban törőgéppel összetörik, és így számítják ki a kocka 1 cm2-re vonatkoztatott törőszilárdságát. A bedolgozott B.-t a kötés alatt Betongerenda
