Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízkészlet-gazdálkodási diagram

828

tozni kell (Vt. 7. §). A vízigényt egyáltalán nem szabad kielégíteni, ha az indokolatlan, a ->- vízvédelem érdekeit vagy egyéb népgazdasági érdekeket sért. (-»- Vízhasználat korlátozása, -* Vízdíj)

Vízkészlet-gazdálkodási diagram Vízmérlegábra

Vízkészlet-gazdálkodási egység ->- Vízgazdálkodási egység

Vízkészlet-gazdálkodási évkönyv. Mo.-on 1962. évtől rendszeresen nyomtatásban megjelenő kiadvány, mely részletesen ismerteti a tárgyidőszak meteorológiai, hidrológiai viszonyait, a vízkészletekben bekövetkezett változást, valamint a vízkészlet-gazdálkodási egységek vízgazdálkodási mérlegeinek alakulását.

Vízkészlet-gazdálkodási központ ->- OVH Vízkészlet-gazdálkodási Központ

Vízkészlet-gazdálkodási terv. Meghatározott területi (vízgyűjtő) bontásban vizsgálja a vízgazdálkodási mérlegek alakulását a tervidőszakban, és kijelöli azokat a teendőket, melyek szükségesek a vízhiány megszüntetésére (víztárolók és vízátvezetések építése, vízkorlátozás stb.).

Vízkészlet-használati díj. A vízkészletek takarékosabb felhasználására ösztönző és a víz- gazdálkodással kapcsolatos társadalmi ráfordítások részbeni megtérítésére szolgáló, az ország vízkészleteinek használatba vételéért az elsődleges vízhasználók által fizetendő díj, vízdíj egyik fajtája. A V. a Vízügyi Alapot illeti meg (33/1967 OVF-AH sz. ut.). A vízkészlet — az ásványi kincshez hasonlóan — állami tulajdont képező, korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti kincs. Használata a felhasználók részére járadék jellegű jövedelmet biztosít. A V. ennek a jövedelemnek részbeni elvonása, másrészt a vízgazdálkodás és vízhasználat lehetőségét megteremtő, megalapozó jellegű társadalmi ráfordításokkal létrehozott létesítmények igénybevételéért fizetett díj, mely egyben a társadalmi ráfordítások egy részének áthárítását is jelenti. V.-at kötelesek fizetni:

a) a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok az általuk szolgáltatott ivóvíz minőségű és nem ivóvíz minőségű víz után;

b) az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek a saját vízkivételi művükkel szerzett, ill. vízerőművük által hasznosított víz után.

A V. alól mentes a mg.-i termelési (öntözési, haltenyésztési stb.) célokra felhasznált víz, továbbá a -*■ bányavíz.

A V. az igénybe vett vízkészlet-kategóriába sorolásának megfelelően megállapított és a vállalat által számlázott, ill. a mért (becsült) víz- mennyiség után fizetendő. A közüzemi vízdíj a V.-at magában foglalja, az a lakosságra külön nem terhelhető át.

Vízkészlet használati értéke -*■ Vízérték Vízkészlet-idősor. A múltban mért véletlen jellegű vízkészletek időrendbe rendezett sora, mely diszkrét vagy folytonos sztohasztikus folyamatot jelöl. A V. vizsgálata esetén következtetések vonhatók le az adatsorok eloszlásából a jövőben várható vízkészletek valószínűségének becslésére.

A vízkészlet-gazdálkodásban az idő jelentősége nagy és sokféle. Az időt nem elég csak folyamathoz (vízkészletnöveléshez, tárolóépítéshez, kútfúráshoz stb.) tartozó szükséges időnek tekinteni, hanem figyelembe kell venni: az idő elteltével szükségszerűen keletkező változásokat ( — Vízkészletváltozás), tehát a meny- nyiségi és minőségi átalakulásokat, melyek közvetlenül vagy közvetve hatnak a vízkészletre (társadalmi átalakulás, növekedés, csökkenés, fejlődés stb.);

a gyakoriságot (— Gyakoriság), vagyis az események ismétlődését (pl. meghatározott értékű vízkészlet a vizsgált időszakban hányszorfordul elő;

a tartósságot (-*■ Vízkészlettartósság), vagyis meddig tart egy adott állapot (pl. hány napig fordul elő a vizsgált időszakban meghatározott vízkészletnél kisebb vagy nagyobb);

a tűrést (->- Vízhiány tűrés), vagyis a kedvezőtlen állapotot jelentős károsodás nélkül mennyi ideig lehet megengedni;

az egyidejűséget, vagyis az események időbeli összeesését (koincidencia) (pl. az egymáshoz, közel levő vízgyűjtőkön a különböző tartósságú vízkészletek átvezetéssel kiegyenlíthetők).

Vízkészlet-ingadozás. A természetes vízkészlet vagy a hasznosítható vízkészlet időbeli változása természeti okok vagy mesterséges beavatkozások következtében

Vízkészlet kihasználtsága. A vízgazdálkodási mérleg egyik mutatója. (— Vízgazdálkodási mérleg, Vízmérlegmutató)

Vízkészlet kihasználtsági foka Vízmérlegmutató

Vízkészlet-kimerülés. 1. Vízgazdálkodási értelemben az az állapot, mikor valamely terület hasznosítható vízkészletének kihasználtsága elméletileg eléri vagy meghaladja a 100%-ot.

2. Hidrológiai értelemben a felszín alatti víz