Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízkiszorítás készlet rohamos csökkenése vagy gyakorlati megszűnése. Leggyakrabban vízzáró kőzetekben, körbetelepült víztartó lencsék esetében fordul elő. V. esetén utánpótlásról kell gondoskodni. Vízkészlet-meghatározás. 1. A felszíni vízkészlet helyét, mennyiségét és minőségét, továbbá időbeli alakulását részletesen feltáró hidrológiai tevékenységek összessége. 2. A felszín alatti víz elhelyezkedésének, mennyiségének és minőségének ismeretére irányuló geohidrológiai kutatások, számítások összessége. V. a vízkészletgazdálkodás egyik legfontosabb tevékenysége. Vízkészlet megosztása (vízelosztás). A természetes vízgazdálkodási egység (pl. vízgyűjtő terület) természetes vagy hasznosítható vízkészletének az egység különféle egyéb (pl. közigazgatási) részei vagy pedig a népgazdaság, ill. a vízgazdálkodás különféle ágazatai közötti elosztása. Nemzetközi viszonylatban a V.-nak nincsenek még általánosan elfogadott alapelvei. Eddig csak javaslatok voltak, a közös vízgyűjtőn élő országok vízfelhasználásának összehangolására. Irodalom. Kovács Gy: A vízkészletmegosztás és hidrológiai kérdései. Vízügyi közlemények. Bp. 1965, 1. sz. 23 — 41. p. Vízkészletmérgező anyagok. Mindazok a vízben oldott vegyületek, amelyek a vízzel az élőlények szervezetében vagy testük felületén ártalmas hatásúak. Vízkészletnövelő tényezők. Egyrészt természeti okok, másrészt az ember gazdasági tevékenységének közvetlen vagy járulékos következményei. Természetes okokból eredő — észrevehető — vízkészletnövekedés csak több évtized vagy évszázad után jelentkezhet. Az ember gazdasági tevékenységéből közvetlen vízkészletnövekedést eredményez a tárolás, vízátvezetés stb., járulékos növelő tényező a mederrendezés, vízgyűjtőrendezés stb. Vízkészlet-nyilvántartás. A vízkészlet és a vízszükséglet közötti egyensúly fenntartása, a vízkészlet tervszerű hasznosítása (Vt. 3. §), tehát a vízkészlet-gazdálkodás tevékenységének és az ezek eredményeként a készlet változásainak rögzítésére szolgáló, műszaki-igazgatási adatok alapján folyamatosan vezetett hidrológiai dokumentáció (Vt. 44. §). A V.-i feladat a vízügyi igazgatóságok egyik fontos szakhivatali tevékenysége. Vízkészlet összetevői. 1. A felszíni vizek természetes vízkészlete; a mederben hagyandó víz; a tárolásból eredő vízkészlet; a szenny- és használt vízből, átkönyvelésből, átvezetésből eredő vízkészlet és végül a hasznosítható vízkészlet. 2. A felszín alatti V. a statikus vízkészlet dinamikus és passzív vízkészlete. Vízkészlet számbavétele —■ Vízkészletmeghatározás Vízkészlettartósság. Az időben ingadozó- vízkészlet valamely meghatározott értékének az összidőtartamra vonatkoztatott mértéke. A mértékadó vízkészlet jellemzésére a mo.-i vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban a V. alkalmazása szokásos, több más országban viszont valószínűségi alapon számolnak. (-► Vízkészletvalószínűség) Vízkészlet-utánpótlás. A V. nem azonos a vízkészlet-utánpótlódással, amely mind a felszíni, mind a felszín alatti vizeknél a természetes hidrológiai körfolyamat eredménye. (-*•• Vízpótlás) Vízkészlet-valószínűség. Az időben ingadozó vízkészlet valamely meghatározott értékéhez viszonyított közeli tőmértékszám. Más szóval: a V. a vízkészlet elméleti eloszlás- függvényét közelítő valamilyen függvénynek meghatározott vízkészlet-abszcisszához tartozó- ordinátája. A mo.-i vízkészlet-gazdálkodás jelenlegi gyakorlatában a vízkészlet múltbeli eloszlásából jövőbeli eloszlására a tapasztalati eloszlásfüggvénnyel egyenértékű tartóssági görbék alapján következtetnek, zárt alakban megadható illeszkedő függvényeket nem alkalmaznak (-► Vízkészlet-tartósság). Külföldön sok helyütt a tapasztalati eloszlásfüggvényhez illeszkedő, zárt alakban megadható, ill. paraméterekkel jellemezhető függvényekkel jellemzik a V.-et. Vízkészletváltozás. A vízkészlet, ill. annak hasznosítható része nagyságának 1. időbeli ingadozása; 2. hosszú időn keresztül tapasztalható vagy várható — természeti okokra vagy agrotechnikai és műszaki — beavatkozásokra bekövetkezett vagy bekövetkező egyirányú eltolódása (növekedés, csökkenés); 3. bizonyos terület vagy folyószakasz vízmérlegében a terület vízkészletének átkönyvelés következtében jelentkező elméleti változása. Vízkészlet-védelem. A vízkészlet minőségének óvása, ill. javítása érdekében tett szervezett műszaki és jogi intézkedések összessége. Vízkincs Vízkészlet Vízkiszorítás (déplacement, e.: déplászman). A vízbe merült test vízfelszín alatti részének térfogata. A test ennek megfelelő mennyiségű vizet szorít ki eredeti helyéből. Ismerete többek között hajók tervezése, üzemben tartása, általában úszó testek bemerülési mélységének, állékonyságának meghatározása szempontjából fontos. 829
